Zsófia, Róbert2021. szeptember 17., péntek
Kultúra

Középkori karantén a dubrovniki városfalon kívül

2021.08.30.Balogh Boglárka
National Geographic Magyarország

A Trónok harca legnépszerűbb forgatási helyszíneként ismert városban Európában elsőként rendeltek el karantént a lepra megfékezésére, a 13. század végén.

Forrás: Balogh Boglárka

 

Alig van még 7 óra, de a hőmérő már 29 °C fokot mutat, Dubrovnik ősi kikötővárosa épp csak ébredezik.
Megállok a városfal tetején, a végeláthatatlan kőfalak ablakaiban vidáman lengedeznek a kimosott lepedők. A lábam alatt elterülő keskeny utcákban a helyiek végzik mindennapi teendőiket, gyerekek súrolják a küszöböket, asszonyok dagasztják a friss kenyeret, férfiak halászhálót szárítanak a korai napsütésben. A világjárvány ide is begyűrűzött, a napi 8 ezer turistából – a helyiek kisebb-nagyobb örömére –  szinte alig maradt valaki.

Dubrovnik méltó párja volt Velencének a kereskedelem terén.
Forrás: Balogh Boglárka

 

Horvátország legdélibb részén, az Adria partján fekvő Dubrovnik mindig is különleges helyet foglalt el Európa történetében. A hiedelem szerint azok a görög és római menekültek alapították a 7. században, akik a szláv támadások elől a Laus nevű sziklasziget erdőiben telepedtek meg. A szigettel szemközti szárazföldi partszakaszra később aztán horvát népesség érkezett, majd a két település közti érintkezés állandósulásával megkezdődött a szárazföldön és a szigeten lakók keveredése.

A kiváló kereskedelmi adottságokkal rendelkező városra sokan rá akarták tenni a kezüket, kezdetben Bizánc fennhatósága alatt állt, a birodalom eleste után aztán Velence vezetése alá került, később a török birodalom hódításától csak merészséggel és hatalmas váltságdíjakkal menekült meg. A gazdagodó államocska jól lavírozott a történelem viharaiban, nem csak Velence tudta nélkül építette egyre messzebbre kereskedelmi kapcsolatait, de nemegyszer korát megelőző intézkedéseket is bevezetett: 1417-ben megtiltotta a rabszolga-kereskedelmet, 1432-ben pedig megszervezte Európa első állami egészségügyi szolgálatát is.

A magyar királysághoz is tartozott egy darabig, I. Lajos 1358-ban szerezte meg Velencétől, így Dubrovnik 1526-ig a magyar korona ékszere lett.

Minden utca a Stradunra vezet.
Forrás: Balogh Boglárka

Leérve a meredek lépcsőkön Dubrovnik legszélesebb és legismertebb utcájára jutok, a Stradunon a pincérek már javában tüsténkednek. Friss abroszok kerülnek az asztalra, a főkapunál dézsába állított virágok díszlenek, a vaskos szőlőtőkék indái akár két-három emeletet is felkúsznak, hogy az utcák mély, árnyékos kanyonjából elérjék a fényt.

Turisták nélkül újra virágzik az UNESCO Világörökség részét képező város. Ahogy a helyiek mesélik egy kávé közben, lakhelyük az utóbbi években annyira zsúfolt lett, hogy 2017 áprilisától kamerákon figyelik az óváros kapuin be- és kilépő turisták számát.

Dubrovnik óvárosa
Forrás: Balogh Boglárka

 

Nyaranta a tömeg már elviselhetetlenné vált, a Stradun mindössze 300 méter hosszú szakaszát ilyenkor több mint fél órába telt megtenni. Az óriási tengerjárók hetente behajóztak az öbölbe, így esetenként akár 15 ezer utas is zúdult az ódon utcákra.

Az új előírások ma 8 ezer főben korlátozzák a városfalon belül tartózkodók számát. Hatezer látogató után már lassítják a belépést, ha a bent tartózkodók száma eléri a 8 ezret, csak akkor lehet belépni a híres kapukon, ha valaki elhagyja az óvárost.

Dubrovnik főtere
Forrás: Balogh Boglárka

Nem is lehetne aktuálisabb az ősi falak közt sétálni, mint most, a pandémia alatt, ugyanis Dubrovnik Európában elsőként rendelt el 1272-ben karantént a leprában szenvedőknek, majd száz évvel később, amikor a fekete halál felütötte fejét a Raguzai Köztársaságban, a városatyák Velence példáját követve 40 napig tartó szigorú elzártságot követeltek meg minden veszélyeztetett területről érkezőtől.

A karanténra vonatkozó kiáltványt, annak idején Velence hirdette ki azzal, hogy minden hajót és utast a közeli San Lazzaro szigeten kell elhelyezni „quarantino”-ban addig, amíg a különleges egészségügyi tanács engedélyt nem ad nekik a városba való belépésre.

Az Adriai-tenger túloldalán, Ragusában azonban a város Nagy Tanácsa úttörő törvényt fogadott el a járvány terjedésének megakadályozása érdekében. Úgy rendelkezett, hogy csak a fertőzött területekről érkező hajóknak és szárazföldi szállítóknak kell alávetni magukat a 40 napos elszigeteltségnek. Ezzel Dubrovnik vált az első mediterrán kikötővé, amely a tengeren vagy szárazföldön fertőzött területekről érkező embereket, állatokat és árukat lefoglalta, elkülönítve őket az egészséges lakosságtól, míg Velence karanténba helyezett minden hajót, teljesen megállítva így az életet is a városban.

Senki sem tudja pontosan, miért volt a 40 napos elkülönítési időszak: egyesek szerint a városatyák a keresztény nagyböjtöt vették alapul, mások úgy vélik, hogy olyan bibliai eseményeket idéztek, mint a nagy árvíz, Mózes tartózkodása a Sínai -hegyen, vagy Jézus bolyongása a pusztában.
Ami biztos, hogy Dubrovnik a veszélyes helyekről érkezőknek a közeli Cavtat városában vagy Mrkan szigetén rendelte el a karantént, mielőtt beléptek volna a középkori városba.
Kezdetben a karanténszállás rendkívül szegényes volt, rögtönzött, kunyhókban, sátrakban és néha a szabad ég alatt aludtak az utazók.

1397-ben aztán a Mljet szigetének bencés kolostorát jelölték ki az elzártság idejére, végül pedig a dubrovniki szenátus elrendelte, hogy az utolsóként az óváros keleti bejáratánál kell megépíteni a karanténszállásokat.

A középkori városfalak megannyi támadástól védték meg a várost.
Forrás: Balogh Boglárka

A vesztegzár helyszínei így azok az apró ablakos kőépületek, az ún. lazarettók lettek, amelyek a leprások védőszentjéről, Lázárról kapták a nevüket és 300 méterre épültek az óváros kőfalaitól. A városfalakon belüli zsúfol helyeken bármilyen betegség könnyen elterjedhetett, hogy a lazarettókban ez ne forduljon elő, azokat tágasra, szellősre tervezték. A dubrovniki komplexum tíz épületből, öt udvarból és két őrházból áll. S bár az utazók szabadon sétálhattak az udvarokon, és kedvük szerint időzhettek a teraszokon is, azokkal, akik már kikerültek a karanténból vagy akik a városfalon belül laktak, tilos volt az érintkezés.
A dubrovniki lazarettók ma turisztikai látványossággá váltak, amely kulturális eseményeknek, koncerteknek és hagyományos Linđo folklór táncnak ad otthont.

A különleges óváros után lebiciklizem a Sunset beach-re, nézem a hullámzó tengert, talán pont onnan, ahonnan Szabó Lőrinc is tette, amikor Dubrovnikba látogatott nem is egyszer.

Bár Horvátország déli szegletébe mindenki az óváros miatt érkezik, az Uvala Lapad part vadregényes szakasza igazi meglepetés. A szikla oldalában futó promenádon sétálva titkos öblök bukkannak elő a fák közt, a meredek lépcsők mindegyike egy türkizkék vizű kiugróhoz és naplemente ponthoz vezet.

Hozzászólások

Vizigót sírt fedeztek fel Spanyolországban

Vizigót sírt fedeztek fel Spanyolországban

Lehetséges, hogy a nyughelyben fekvő férfinek köze volt az Ojo Guareña első remetéihez.

Ókori tanya maradványait tárták fel

Ókori tanya maradványait tárták fel

Az Izraelben folyó ásatás során egy szőlőprés és egyéb leletek kerültek elő.

Ókori hajóroncsra bukkantak Horvátországban

Ókori hajóroncsra bukkantak Horvátországban

A Lošinj szigetcsoportjánál felfedezett hajó a legkorábbi roncs, amelyet az Adriai-tengerben valaha felfedeztek.

Középkori ékszert talált egy amatőr kincsvadász

Középkori ékszert talált egy amatőr kincsvadász

Az ezüstből készült melltű igazi ritkaságnak számít.

Rekonstruálták egy neandervölgyi arcát

Rekonstruálták egy neandervölgyi arcát

Krijn egy fiatal férfi volt, akinek koponyáján daganat nőtt.

National Geographic 2021. szeptemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 995 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlapNational Geographic 2021. májusi címlapNational Geographic 2021. júniusi címlapNational Geographic 2021. júliusi címlapNational Geographic 2021. augusztusi címlapNational Geographic 2021. szeptemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket