9 ezer éves sör nyomaira bukkantak
A szakértők szerint az ősi Kína lakói temetések során fogyaszthatták az italt.
Jiajing Wang, a Stanford Egyetem, illetve a Dartmouth College régésze és társai új tanulmányukban ősi alkoholfogyasztásról szóló bizonyítékokat mutatnak be – számol be a Phys.org. Úgy tűnik, Kínában már 9 ezer évvel ezelőtt is ittak sört, talán valamilyen temetkezési szertartás alkalmával.
A szakértők a délkelet-kínai Csiaotou ősi temetőjének egyik sírját, pontosabban az abban talált edényeket elemezték. A leletek az egyik legkorábbi bizonyítékok az alkoholfogyasztásra.
Az edényeket egy két személy számára készült, árokkal határolt sírhalomban fedezték fel. A tárgyakat megfestették, így a legősibb festett agyagedények közé tartoznak. A leletek különböző méretűek, akadnak köztük csészeszerű tárgyak, illetve csőrös Hu-edények, melyekből a későbbi időkben alkoholt ittak.
A csapat az edények belsejében lévő mikrofosszíliákat kezdte el elemezni. A kutatók olyan jelekre bukkantak, amelyek összhangban vannak a sör erjedésétől elvárható maradványokkal, az érintett anyagok viszont a környező talajban természetesen nem fordulnak elő. Wang szerint az ősi ital rizsből, egy kölesféléből és azonosítatlan gumós gyökerekből készült, a sör édeskés, enyhén erjesztett és zavaros lehetett. Úgy tűnik, az erjesztés során rizshéjat és más növényi maradékokat, illetve penészt is hozzáadtak a keverékhez.
9 ezer éve a rizs domesztikációja még csak éppen megkezdődött, a régióban a legtöbb közösség továbbra is vadászó-gyűjtögető életmódot folytatott. A korai sörnek valószínűleg rituális jelentősége volt, talán temetkezések során itták. Azt nem tudni, hogy az italt pontosan milyen módszerrel készítették.