Hatalmas földrengésekről árulkodik egy azték kézirat
A szakértők egy különleges azték forrás piktogramjait elemezték.
A Tellier-Reimsi kódex (Codex Telleriano-Remensis) egy kivételes 16. századi azték kézirat, amely piktogramokból áll. A dokumentum a mai Mexikó területén készült európai papír felhasználásával. Egy új vizsgálat alapján a kódex egykori földrengéseknek is emléket állít – számol be az Amerikai Szeizmológiai Társaság oldala. Ez lehet Amerika legkorábbi írásos bizonyítéka, amely földmozgásokról szól.
Gerardo Suárez, a Mexikói Autonóm Egyetem munkatársa és Virginia García‐Acosta, a Szociális Antropológiai Kutatóközpont szakértője 12 katasztrófát azonosított a kézirat segítségével, melyek 1460 és 1542 között történtek. A kutatók tanulmányukban azt írják, a piktogramok nem fednek fel sok részletet az események helyéről, erejéről, illetve az okozott kárról, a korabeli spanyol feljegyzésekkel kombinálva azonban a 15. századig ki tudták terjeszteni a térség szeizmikus történetét. Juan de Torquemada ferences szerzetes például leírt egy földrengést, amely 1496-ban Xochitepec tartomány három part menti hegyét rázta meg, és földcsuszamlásokat okozott a környéken. A becslések alapján az esemény legalább 8-as erősségű volt.
Suárez szerint a régióban gyakoriak a földmozgások, melyek a közép-amerikai civilizációk számára mindig is mély jelentéssel bírtak. A térség egykori lakói úgy vélték, hogy az univerzum egy ciklust követ, és minden korszak egy új nap születésével kezdődik, majd pusztulásával ér véget. Az ötödik nap a hagyomány szerint épp egy földrengésben semmisül meg.
Az azték kódexek szimbólumok és színek bonyolult rendszerére épültek, elkészítésükhöz komoly szakértelem kellett. A források egy részét a spanyolok megsemmisítették, néhány példány azonban túlélte a hódítók pusztítását, a piktogramos stílus pedig egészen a 18. századig fennmaradt. Ennek jó példája a Tellier-Reimsi kódex, melyet később latin magyarázatokkal is elláttak.