Ősi, tóba épített cölöpházakat vizsgáltak a kutatók
Az Ohridi-tó és környéke fontos szerepet töltött be a mezőgazdaság európai terjedésében.
Albert Hafner, a Berni Egyetem régésze és kollégái friss tanulmányukban azokat a cölöpházakat datálják, amelyeket az észak-macedón-albán határon fekvő Ohridi-tóban fedeztek fel – számol be az egyetem oldala. Az adatok alapján az épületek az időszámítás előtti 5. évezred közepéről származnak.
Az ősi házak cölöpjei a tó oxigénhiányos környezetében jól konzerválódtak. A hasonló módon fennmaradt fa tökéletesen alkalmas a dendrokronológiai vizsgálatokra, az anyagon ráadásul szénizotópos elemzés is végezhető.
A Berni Egyetem vezetésével nagyjából 800 cölöpöt analizáltak, a fákat a tó keleti partján fedezték fel. Az eredmények összhangban vannak azzal a korábbi felvetéssel, mely szerint az észak-macedóniai Ohrid közelében fekvő ősi települést több szakaszban építették fel. Az első házakat az újkőkorban emelték, a település pedig még a bronzkorban, az időszámítás előtti 2. évezredben is létezett.
A tóban olyan növényi és állati maradványok is előkerültek, amelyek a mezőgazdaság fejlődéséről árulkodnak. A korai földművesek és állattenyésztők a Balkánra érve hidegebb és nedvesebb éghajlattal találkoztak, az új körülményekhez pedig alkalmazkodniuk kellett.
A mezőgazdaság a földrészen elsők között a Balkánon jelent meg, a növénytermesztés és az állattenyésztés terjedéséhez pedig az Ohridi-tó környékén élő közösségek is hozzájárultak. A kutatók bíznak benne, hogy a hasonló alpesi cölöpházakhoz hasonlóan a helyi település is UNESCO örökségvédelmi helyszínné válik majd.