Második világháborús hajóroncsra bukkantak
Az aknakutató hajó az Ír-tengeren, egy régi aknamezőnél süllyedt el.
A Bournemouth-i Egyetem és a Bangori Egyetem csapata forrásokat és szonáradatokat felhasználva keresi a Brit-szigeteknél elsüllyedt hajókat. A kutatók a közelmúltban egy második világháborús roncsra bukkantak az Ír-tengerben – számol be a North Wales Chronicle.
A HMS Mercury eredetileg egy komp volt, majd 1939-ben rekvirálták, és a haditengerészet aknakeresője lett. 1940-ben süllyedt el, miközben megpróbált eltakarítani egy régebbi brit aknát Dél-Írország közelében.
Innes McCartney, a Bournemouth-i Egyetem munkatársa szerint a feljegyzések alapján arra gyanakodtak, hogy az érintett területnél egy tengeralattjáró nyugszik, a szonáradatok azonban mást mutattak. Miután összevetették a képeket a térségben elsüllyedt hajók listájával, arra jutottak, hogy a Mercuryt fedezték fel.
Az eredetileg Mercury II néven navigáló gőzöst 1934-ben építették a London, Midland and Scottish Railway vasúttársaság számára. A Mercury II-t elsősorban kirándulóhajóként használták. Amikor a gőzös elsüllyedt, épp a Saltee-szigetek egyik régi aknamezőjénél járt. Bár a legénység mindent megtett a megóvásáért, végül két óra alatt elsüllyedt – a balesetben senki sem vesztette életét.
A Mercury egyike annak a több mint 300, az Ír-tengerben fekvő roncsnak, amelyet a Bangori Egyetem kutatóhajója, a Prince Madog megvizsgált. A projekt célja az, hogy az egyes maradványokat konkrét történelmi eseményekhez kössék.
A Mercury testvérhajója, a Caledonia II HMS Goatfell néven végigszolgálta a világháborút, és egészen 1980-ig, egy tűzesetig működött.
Több mint 1 millió éves emberi csontot találtak egy barlangban
A lelet az egyik legkorábbi nyugat-európai emberi maradvány.
Több száz éves sírok bukkantak elő az olvadó permafrosztból
A klímaváltozás miatt felenged Svalbard korábban fagyott talaja, ami komoly fenyegetést jelent a régészeti anyagokra.
Képeken az olaszok egyik legvadabb hagyománya, az ivreai narancscsata
A karneválszezon végéhez közeledve az észak-olaszországi Ivrea bájos utcái és piazzái valóságos csatatérré alakulnak, ahol a citruslövedékekkel felszerelt és adrenalintól fűtött városlakók elszánt küzdelme egy középkori lázadást kelt életre.
Titokzatos oltárt rejt ez az óceánparti barlang
Lisszabontól 30 km-re délre, az Arrábida hegyeinek tövében alakult ki az természetes barlang, amely az Atlanti-óceánra néző Lapa de Santa Margarida oltárt rejti.
Középkori épületeket és temetőt tártak fel Szegeden
Egy kifejezetten ritka, sértetlen állapotú tárgy is előkerült.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
