Keresztes katonák sírjaira bukkantak

Richard Mikulski, a Bournemouth-i Egyetem régésze és kollégái a libanoni Szidón mellett fekvő Szent Lajos-várnál folytattak ásatást, amikor két tömegsírra bukkantak – számol be a Live Science. Tanulmányukban azt írják, hogy a maradványok olyan keresztény katonáktól származhatnak, akik a keresztes háborúk idején, egy csatában haltak meg.

A 25 fiatal férfi és tinédzser fiú a szénizotópos vizsgálatok alapján azon európaiak közé tartozott, akik a 11-13. században megpróbálták elfoglalni a Szentföldet. Bár az időszakban rengetegen haltak meg a háborúkban, a tömegsírok viszonylag ritkák a térségben.

Mikulski szerint amikor megtalálták a fegyverektől származó sérüléseket, már tudták, hogy különleges felfedezéssel van dolguk. Az egyes elhunytak DNS-e és a fogaikban előforduló természetes szénizotópok alapján azt is megállapította, hogy az érintettek európaiak voltak. Ezt megerősíti, hogy olyan tárgyak, például övcsatok is előkerültek, amelyek európai eredetűek.

A nyugati hatalmak az első keresztes háború során, 1110-ben foglalták el Szidónt. A stratégiailag fontos várost több mint egy évszázadon át tartották, majd egy 1253-as, illetve egy 1260-as támadásban teljesen elpusztították a muszlimok.

A szakértők arra gyanakodnak, hogy a most feltárt tömegsírokban az egyik csata áldozatai hevertek. Több csontvázon olyan hátulsó sérüléseket észleltek, amelyek menekülésre vagy kivégzésre utalnak. Egyes maradványokon égésnyomokat is felfedeztek, úgy tűnik, a testeket megpróbálták elégetni. A korabeli feljegyzések alapján az 1253-as támadást követően IX. Lajos francia király a városhoz látogatott, és maga is részt vett az elesettek tömegsírokba történő eltemetésében.