Kolostor, amely a bolgár történelem egyik szimbóluma
Magasan a bulgáriai Rila-hegyen, ahol az erdő szinte érinti az eget, és ahol az ősi bolgárok szerint az Istenhez intézett imáknak a legnagyobb erejük van. A Rilai kolostor nem véletlenül vált szent hellyé, ahová a helyiek életükben legalább egyszer elzarándokolnak.
A kolostor alapítója a legenda és a történészek szerint Ivan Rilski. A bolgárok védőszentje János néven, a mai Szófia (akkori nevén Szredec) környékén született a 10. században. A különösen istenfélő és jámbor fiú 25 éves koráig pásztorkodással töltötte idejét, miközben szép lassan minden vagyonát szétosztotta a szegények között, hogy életét az Úr imádatának szentelhesse. A mítosz szerint Isten álmában szólt hozzá, hogy vonuljon el otthonából. Ezt az isteni útmutatást követve lépett be a Szkrinóhoz közeli, Szent Demeterről elnevezett kolostorba, ahol szerzetes lett és megtanult írni, olvasni. Hite szerint Isten jelölte ki a rilai hegységet számára, hogy ott vonuljon vissza a „világi hívságoktól” és remeteként éljen. Idejét böjttel és imádsággal töltötte. Felfedezett egy barlangot a hegy tetején, a jelenlegi kolostor közelében, ahol élete utolsó öt évét töltötte. Szerényen élt, de a híveit mindig szívesen fogadta. Halála után néhány hónappal követői összegyűjtötték az ereklyéit és Tarnovóba vitték. Hívei ezután egy kicsi kőtemplomot építettek a barlang közelében, amely ma is áll. A Rilai kolostor azonban nemcsak a szépsége miatt értékes, hanem azért, mert évszázadok óta őrzi a bolgár történelem és kultúra jelentős részét.
„A kolostor jelenlegi szerkezetének építése csak a 13. század körül kezdődött. Kezdetben kicsi és meglehetősen szerény volt, de a 14. században a helyi feudális úr, a „protosebastos” címmel felruházott (tehát a legfőbb és legnagyobb fenséget jelképező) Hrelyo Dragovol, teljesen megváltoztatta a külsejét. Ebben a meglehetősen bizonytalan történelmi időszakban szükséges volt a kolostort egy olyan, jól megerősített komplexummá átalakítani, amely ellen tud állni a támadásoknak. Közben az itt élő szerzetesek lakóépületeket emeltek, egy kis templomot, valamint egy védőtornyot. Utóbbi a legrégebbi, máig fennmaradt épület a kolostor udvarán belül, amelyet Hrelyo tornyának is neveznek az uralkodó után” – tudtuk meg a helyszínen tartott tájékoztatón, miközben több újságíróval közösen bejártuk a Rilai kolostor helyszínét, amit 1976-ban nemzeti történeti emlékhellyé nyilvánítottak, 1983-ban pedig az UNESCO felvette a világörökségi listára.
A torony számos, több száz éves freskót rejt, amelyek annyira értékesek, hogy üvegfalak védik őket. Az épület tetejéről impozáns kilátás nyílik a kolostor udvarára és a Rila-hegységre. Nem véletlen, hogy a Rilai kolostort az alapítása után minden bolgár uralkodó támogatta, és ezzel az ország legjelentősebb szellemi és kulturális központjává vált. A legnagyobb mecénások közé két cár tartozik, Iván Sándor és Iván Szracimir. Utóbbi egy 1378-ból fennmaradt adományozási oklevél szerint számos területet adott a kolostornak, de előbb szembe kellett néznie a korabeli magyarok seregével: I. Lajos magyar király 1365 tavaszán hadjáratot vezetett Iván Szracimir ellen és elfoglalta a székhelyét, Vidint. A települést Bodonyi Bánság néven csatolta a magyar koronához.
A kolostor fejlődése a 14. század végén azonban hirtelen megtorpant, amikor Bulgária oszmán uralom alá került. Az ezt követő évek támadásokkal övezve teltek: a szent helyet a török hódítók végül elpusztították és kifosztották a 15. század közepén. Hosszú évek teltek el, mire a kolostor újra tudott éledni. Az első „reménysugár” a 15. század végén csillant fel, amikor az ország minden tájáról származó adományok segítségével újraélesztették, mint az ország kulturális és lelki központját. A kolostor falai között írott könyvek, teológiai és világi művek bújnak meg, a szerzeteseknek pedig nem csak szellemi vezetői szerep jutott, hanem fontos feladatot vállaltak az ortodox keresztény hit megőrzésében is, különösen az oszmán uralom idején.
Érdekes tény, hogy a szent hely helyreállításában nemcsak a bolgárok, hanem az orosz és moldovai ortodox egyházak is aktívan segédkeztek, akik nemcsak pénzt, hanem könyveket és vallási tárgyakat is adományoztak a kolostornak. A hely csak a 19. század óta létezik abban a formában, ahogyan ma is láthatjuk.
A Rilai kolostor Bulgária legnagyobb kolostora, és az ország egyik leglátogatottabb turisztikai célpontja. A középső templomot 1834-1838-ban építette Pavel Ivanovich mester, amelynek belső freskóit az akkori leghíresebb és legtehetségesebb bolgár művészek, a banszkói és szamokovi iskolák mesterei készítették. Itt őrzik Rilai Szent Iván ereklyéit.
Azt ezt körülvevő lakóépületek kialakítása sem kevésbé lenyűgöző: együtt szabálytalan ötszöget alkotnak, és mindegyik szárny négy vagy öt emelet magas. Valamennyi rendkívül szép, ám csak a kolostorban élők és zarándokok számára látogathatók.
Írta és fényképezte: Jeki Gabriella
A világ kulturális örökségének része lett a csárdás
A 18. századi hagyományokkal bíró táncot az 1970-es években elevenítették fel.
Kelta harcos fegyverei kerültek elő a föld alól
A csehországi ásatások során emellett számos más érdekes leletet is feltártak.
Ritka aranykincset talált egy fémdetektoros
Az 5-6. századi lelettel az angolszászok a rómaiakat próbálták utánozni.
Óbudai építkezésen bukkantak világháborús leletekre
Több mint 130 kilogrammnyi robbanótestet és lőszert szállítottak el.
Korábban ismeretlen emberfajra bukkanhattak
A kutatók Kínában feltárt leleteket elemezve arra jutottak, hogy bizonyos kövületek egyetlen ismert embercsoporthoz sem köthetőek.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
