Őskori ékszereket találtak Marokkóban

Úgy tűnik, az emberekben már 142 ezer éve is megvolt a hajlam, hogy feldíszítsék magukat – számol be a Science Magazine. Egy új vizsgálat alapján a korszakban a mai Marokkó területén az emberek kagylóhéjakat gyűjtöttek, melyeket aztán átfúrtak, hogy hajukban, testükön és ruhájukon viselhessék őket. Az efféle ékszerek aztán gyorsan elterjedtek Észak-Afrikában, illetve a Közel-Keleten.

A marokkói leletek a legkorábbi ilyen füzérek, amelyeket valaha találtak. A felfedezés azt sugallja, hogy a teljesen szimbolikus gondolkodás a véltnél 10-20 ezer évvel korábban megjelent.

Alison Brooks, a George Washington Egyetem paleoantropológusa szerint a zsinóron hordott kagylókkal az emberek üzenni tudnak az ismeretleneknek identitásukkal kapcsolatban. A szakértők azon az állásponton vannak, hogy amikor a szimbolikus viselkedés megjelent, már teljesen modern emberekről beszélhetünk.

Az eddig ismert legkorábbi kagylófüzérek is Marokkóból, valamint Izraelből kerültek elő, ezek legfeljebb 122 ezer évesek, a datálás ugyanakkor bizonytalan. A most bemutatott díszeket a Bizmun-barlangban találták meg, az Atlanti-óceántól 14 kilométerre. 2014 és 2018 között a régészek 33 ovális, átfúrt kagylót tártak fel itt, a leletek egy hamus, iszapos rétegben voltak.

A csapat a közeli kőzetformációk datálásával arra jutott, hogy a maradványokat tartalmazó réteg 95 százalékos bizonyossággal 120-171 ezer éves, tanulmányukban 142 ezer évesre becsülik a kagylók korát. Független szakértők szerint ugyanakkor érdemes lenne további kormeghatározást is végezni. Az új felfedezés ennek ellenére ismét alátámasztja, hogy Észak-Afrika fontos helyszín volt az emberiség fejlődésének történetében.