Egy középkori irat segíthet megoldani a holt-tengeri tekercsek titkát
Az ókori tekercsekkel kapcsolatban rengeteg a kérdés, az például nem tisztázott, hogy a leletek miként kerültek a Kumráni-hegység barlangjaiba.
Egy Kairóban elrejtett, közel ezeréves héber dokumentum segíthet megérteni a holt-tengeri tekercsek történetét – számol be a Live Science. A szakértőket régóta foglalkoztatja a kérdés, hogy a kéziratok miként kerültek a Kumráni-hegység barlangjaiba, távol az ismert nagyobb városoktól. A nem messze fekvő Kumrán is rejtélyes, nem tudni, hogy miért halmoztak fel ekkora készletet egy látszólag kis településen.
A friss eredmények alapján Kumrán egy fontos szezonális, rituális gyülekezőhely lehetett az esszénus zsidó vallási közösség számára. Egyes holt-tengeri tekercsek említést tesznek egy ünnepről, amely ugyanezen összejövetel lehet.
Az új hipotézis alátámasztja azt a korábbi feltevést, mely szerint a kéziratokat az esszénusok készítették. Daniel Vainstub, a Negevi Ben-Gurion Egyetem munkatársa úgy véli, a sziván hónapban tartott találkozó jelentős és jól szabályozott volt, az összejövetel során pedig új előírásokat fogalmaztak meg a közösség tagjai. „Mindez illeszkedik a helyszín régészeti maradványaihoz” – tette hozzá.
A közelmúltban megjelent tanulmányában a szakértő azt írja, a damaszkuszi szövetség nevű dokumentum egy kései változatában olyan esszénus szabályok olvashatóak, melyek alapján a gyülekezés helyszíne Kumránban lehetett. Az irat egy korábbi héber forrás alapján készült a 10. században, és egy kairói zsinagóga melletti raktárban őrizték. A dokumentumot az 1890-es években fedezték fel több más héber irattal együtt.
A damaszkuszi szövetség több verziója is fennmaradt, utóbb a holt-tengeri tekercsek között is megtalálták részleteit. Vainstub szerint a kairói példány részletesen leírja a holt-tengeri tekercsekből ismert ünnepet.
A korábbi bizonyítékok alapján Kumránban kevés ember lakott, Vainstub viszont azt feltételezi, hogy az összejövetel során nagy tömeg jelent meg a településen. A kutató szerint a vendégek egy részét a szabad ég alatt és helyi barlangokban szállásolhatták el – egy közeli ilyen üregben fedezték fel az első holt-tengeri tekercseket, lehetséges, hogy ide látogató esszénusok rejtették el őket.