A sarkkörön túl bukkantak ősi emberek nyomaira
Az orosz szakértők szerint a maradványok a legészakibb kőkori vadászó közösségtől származnak.
Olyan mamutcsontokat találtak Szibériában, melyeken eszközöktől származó vágások láthatóak – számol be a Live Science. A kutatók úgy vélik, ezek a legészakibb bizonyítékok, melyek egy őskőkori közösségre utalnak.
A 26 ezer éves maradványokat a Kotyelnij-szigeten tárták fel 2021 nyarán, az északi sarkkörtől mintegy 990 kilométerre északra. A csontok egyetlen mamuttól származnak, az állat csontvázának kétharmadát össze tudták gyűjteni a szakértők. Úgy tűnik, a mamutot gondosan feldolgozták a korabeliek, szinte minden egyes porcikáját hasznosították.
Alekszandr Kangyiba, az Orosz Tudományos Akadémia régésze szerint felfedezésük azt mutatja, hogy az őskőkorban az emberi élőhely határa az általánosan elfogadottnál jóval északabbra volt. Az eddigi legészakibb, korabeli leletek a jakutföldi Jana folyó völgyében kerültek elő, közel 600 kilométerrel délebbre.
26 ezer évvel ezelőtt a tengerszint alacsonyabb volt, a Kotyelnij-sziget pedig a szárazföldhöz kapcsolódott. Bár a mamut feldarabolásához használt eszközökre nem bukkantak, a csontokon jól kivehetőek a vágásnyomok. Csonteszközöket ugyanakkor felfedeztek, ezeket az állat felhasználásával hozták létre. A kutatók nem mutattak ki olyan nyomokat, amelyek arra utalnának, hogy a mamutot csapdába csalták a korabeliek.