Hajfesték a polgárháborúban

Az 1861-65. közt zajló polgárháború hosszú időre elszakította a katonákat családjuktól. A táborhelyeken gyakori volt, hogy fényképészek igyekeztek kihasználni ezt a helyzetet azzal, hogy megörökítették a katonákat, akik a fotót azután haza tudták küldeni a szeretteiknek, vagy egyszerűen csak eltették emlékbe.

Egy nagy uniós katonai táborhelyen, a Kentucky államban lévő Camp Nelson területén végzett régészeti feltárások különleges meglepetéssel szolgáltak: rengeteg hajfestékes üvegcsét találtak a régészek az orvosságos és whiskey-s üvegek mellett.

A táborhelyen nagy hadikórház és ellátóközpont is üzemelt, műhelyek, napi 10 ezer adagot előállító pékség, postahivatal, raktárak, kantinok, börtön, lőszerraktár is helyt kapott, gyakorlatilag egy több mint 300 épületből álló katonai város létesült. Itt alakult az első afroamerikai hadtest, ahová részint a rabszolgaság elől menekülők álltak be (több mint tízezren), majd a családjuk számára néhány ezer főt befogadó menekülttábor, a gyerekeknek iskola is létesült itt. Az itt állomásozó, várakozó, gyógyuló vagy pihenő katonák a csatába, hadszíntérre vonulás előtt a helyben dolgozó fényképészek egyikénél, vagy épp az első és eddig egyetlen feltárt tábori stúdióban készíttettek magukról felvételeket. C.J. Young fényképész, aki, a közeli Lexington városában élő portréfotográfus korábbi tanonca volt, kis faépületet emelt a táborban a stúdiója számára.

Uniós katona kézzel színezett portréja, a korabeli fényképészek a felvételt kis könyvecske formájában adták át, amelyben aranyozott bronz keret foglalta magában az általában bársony párnácskára helyezett felvételt. A becsukható könyvecske így a sérüléstől is óvta a képet.

Forrás: Library of Congress

A polgárháború idején virágzott a portréfényképészet, az ambrotípia révén jóval olcsóbb lett a technika is, és presztízskérdéssé vált az, hogy valakiről portré szülessen, amellett, hogy többen engedhették meg maguknak, hogy megörökítsék őket. Mindezek ellenére az emberek nagy többségének ez az egyetlen fotója volt, amelyet katonaként készítettek róla.

A táborban feltárt fotóstúdió maradványai közt a rengeteg üvegcserép fejtörést okozott a régészeknek, ám számtalan flaskát gondos munkával összeillesztve végül kiderült: azok jórészt hajfestéket tartalmaztak. A hajfesték a fotóstúdióban arra utalt, hogy a katonák a felvételek készítése előtt sötétebbé festették a hajukat.

Erre nemcsak azért lehetett szükség, mert néhányan már korán őszültek a hadi események közepette, hanem azért is, mert a világos haj a fotókon kimondottan csúnyának tűnt, ami öregítette az emberek arcát. Korabeli fényképészetről szóló könyv is beszámolt arról, hogy a szőke, vagy világos hajszínű emberek e fekete-fehér felvételeken ősz hajúnak tűnnek. Minden valószínűség szerint ezt igyekeztek elkerülni azok, akik a fotózás előtt sötétebbé festették a hajukat, valószínűleg pont a problémát jól ismerő fotós javaslatára.