Itáliában már Kolumbusz előtt 150 évvel tudhattak Amerikáról
Pletykák szintjén ugyan, de a 14. századi genovai hajósok hallhattak egy távoli vidékről.
Egy friss tanulmányban a szerző egy korabeli forrást elemezve arra jut, hogy az itáliai hajósok már Kolumbusz Kristóf felfedezése előtt 150 évvel is hallhattak Amerikáról – számol be a Taylor & Francis. Paolo Chiesa, a Milánói Egyetem nyelvésze Galvaneus Flamma milánói szerzetes egyik, 1345 körüli, latin nyelvű iratát, a Cronica universalist vizsgálta.
Chiesa szerint a dokumentum arról árulkodik, hogy a genovai hajósok már a 14. században tudtak Markland régiójáról. A térségről izlandi források is írnak, a terület a szakértők szerint Észak-Amerika atlanti-óceáni partvidékének egy része lehetett.
Galvaneus egy domonkos rendi szerzetes volt, aki jó kapcsolatot ápolt az akkor Milánót irányító Viscontiakkal. A szerző rengeteg, főként történelmi témájú, latin nyelvű munkát írt. Chiesa szerint a korszakban Genova a hírek áramlásának szempontjából meghatározó helyszín volt, Galvaneus pedig nem hivatalos információkat hallott egy ígéretes, a távoli északnyugaton fekvő földről, valamint a feltételezett Grönlandról. A pletykák túl homályosak voltak, a korszakban Marklandra még nem tekintettek új földként.
Chiesa úgy véli, az irat ennek ellenére arról árulkodik, hogy Itáliában már 150 évvel Kolumbusz felfedezése előtt is keringtek hírek a területről. Ezek a szóbeszédek északi eredetűek voltak, Itália és az északi területek közötti kapcsolódási pontok a Brit-szigeteken és az Északi-tenger kontinentális partvidékén lehettek. Arról nem tudni, hogy a genovai hajósok Grönlandra vagy Izlandra eljutottak volna a korszakban.