Ősi emberek arca elevenedik meg egy új projektben
A szakértők Európa egyik első városi kultúrájának maradványait elemzik.
Arcunk sokat elárul származásunkról és életvitelünkről, de vajon egy csoporton belül a fizikai hasonlóság a vérrokonság jele is lehet? Többek között erre keresik a választ a Barcelonai Autonóm Egyetem (UAB) Mediterráneumra szakosodott régészei – írja a Heritage Daily. A csapat az Argar-kultúra leleteit vizsgálja, az egykori kultúra 4 ezer éve létezett az Ibériai-félsziget délkeleti részén, és Európa egyik első városi társadalma volt.
Joana Bruno régész és tudományos illusztrátor egyik feladata az volt, hogy rekonstruálja 38 El Algar-i személy arcát. A kutatók 250, La Almoloya és La Bastida lelőhelyeknél feltárt ember csontjait elemezték, közülük választották ki az érintett 38 személyt.
A művészi inspiráció helyett Bruno próbált ellenőrizhető tudományos eljárásokra alapozni. A szakember lézer segítségével hozott létre háromdimenziós képeket a koponyákról, majd az izmokat és egyéb lágy szöveteket a legvalószínűbb megjelenés alapján vitte fel. Bruno törvényszéki technikákat és a biológiai profil adatait is felhasználta.
Eddig 22 nő, 16 férfi és két gyermek arca készült el, többségüket La Almoloyánál temették el. Ez a legnagyobb arcrekonstrukciós projekt, amely egyetlen prehisztorikus lelőhelyhez köthető. Az eredményekre alapozva a csapat azt is vizsgálja, hogy a fizikai hasonlóság árulkodhat-e rokonságról, illetve az életmódról az ősi embereknél. A kutatók ugyanazon maradványokon genetikai analízist is megpróbálnak elvégezni.