Magyarország első rádióállomása

Az olasz Guglielmo Marconi 1896-ban megalkotta a drótnélküli távírót. Az adóhoz egy morzebillentyűvel működtetett szikrakeltőt használt, a vevőnél pedig egy rádióhullámok vételére konstruált eszközt, egy kohérert. A sikeres próbák után nagy állomásokat épített ki és elindította az üzemszerű működtetésüket. A technika elterjedésének az első világháború adott nagy lendületet.

Magyarországon is tervbe vettek egy fiumei, valamint egy budapesti állomás létrehozását. Elsőként 1906-ban Fiumében (ma Rijeka) próbálkoztak a tengeri kommunikációs kapcsolat kiépítésével, a tengerparton fix állomást rendeztek be, míg az Előre nevű hajón pedig mozgó állomást használtak. Budapest környékén az első világháború kitörésével épült meg a létesítmény, mikor a magyar kormány megegyezett a bolgárral, hogy kölcsönösen szikratávíró állomásokat hoznak létre. 1914 nyarán kezdték el építkezést a Csepel-szigeten, október 15-én pedig a hivatalos megnyitón megtörtént az első üzenetcsere a magyar és a bolgár kereskedelmi miniszter között.

A szikratávíró november 1-jén kezdte el munkáját, elsősorban rejtjeles hadászati üzeneteket továbbított a központi hatalmaknak. A háborúban lóval vontatott mozgó állomásokat is bevetettek. A csepeli adó-vevő juttatta el Oroszország számára a központi hatalmak különbéke javaslatát. A Vöröskereszt közbenjárásával ezen tudtak kommunikálni a magyar hadifoglyokkal. 1919. március 22-én Kun Béla és Lenin között is levélváltás történt. Augusztus 5-én a román csapatok megszállták az állomást, és minden berendezést elszállítottak.

1920 januárjában újra használatra kész állapotba hozták az állomást, és fontos szerepet játszott párizsi béketárgyalásokon résztvevő küldöttséggel folytatott kommunikációban. A szikratávíró időközben technológiailag elavulttá vált, és 1921. október 15-én felhagytak a működtetésével. A 20-30-as években azonban egyre nagyobb igény alakult ki rendszeres rádióműsor-szórásra, amelybe a csepeli torony a modernizálása után szintén bekapcsolódott. Mikor viszont felépült a lakihegyi adótorony (I,II), illetve a terjeszkedő szabadkikötőnek is szüksége volt a területre, a régit 1934-ben lebontották. Az csepeli szikratávíró építményét az ország első rádióállomásaként is méltatják, ma márványtábla emlékezik meg róla.

Írta: Ádám Eszter