Három évforduló október 23-án

Talán a legkevésbé ismert évforduló Bethlen Gábor fejedelemmé választása. 1613-ban a helyzet megérett az addigi erdélyi fejedelem, Báthory Gábor eltávolítására.
Az erdélyi rendek az 1613. október 20-29. között tartott kolozsvári országgyűlésen „féltükben szabadon” fejedelemmé választották Bethlen Gábort. Az indoklás így szólt: „Az török nemzetségnél nagy tekinteti lévén, az mostani benn levő hadaknak kiigazításában senki is olyan bizonyosan és hasznosan nem szolgált volt (…) hazánknak oltalmára ha kívantatik, hasznosan tudjuk, hogy szolgálhat; törvény és igazsaghoz való szeretetit is ösmerjük, és nyugodalmas köztünk való birodalmában teljességgel minden jó reménységünk vagyon” – olvasható Csetri Elek: Bethlen Gábor fejedelemmé választása című írásában.

Bethlen elé tárt választási feltételek három kulcsfontosságú kérdésre terjednek ki. Külpolitikailag: „Elsőben is az fényes portához viselje oly engedelmességgel magát, hogy onnat romlása ne következzék az szegény országnak. A keresztyénséggel is, római császár őfelségével és Magyarországgal az jó szomszédságot és békességet szorgalmatosan megőrizze”.
A belpolitikában a három nemzet unióját (erdélyi székelyek, szászok és magyarok) kellett szilárd alapokra helyeznie, közülük kellett tanácsadókat maga mellé vennie.
A harmadik, és talán a legfontosabb feltétel azonban a vallásszabadság biztosítása volt.

1956. október 23-án Budapesten és több vidéki nagyvárosban diákok tüntettek, hozzájuk pedig tömegek csatlakoztak, a társadalom szinte minden rétegét súlyosan megnyomorította a kommunizmus.
Budapesten a Rádió épülete előtt fegyveres harc kezdődött, amely továbbterjedt, majd a szovjet csapatok beavatkozását követően szabadságharccá vált. A felkelők szabadságharcos csoportokká szerveződtek és egyre eredményesebb harcot folytattak a szovjet és magyar csapatok ellen.
Október 31-én, némi habozás után, a szovjet kormány parancsot adott a magyar szabadságharc leverésére, a szovjet hadosztályok lépték át a magyar határt – olvasható a Terror Háza weboldalán az ’56-os teremről szóló leírásban.

1989-ben első ízben ünnepelhette szabadon az ország október 23-át, az 1956-os forradalom kitörésének napját. Igaz, a parlament e napot még nem nyilvánította nemzeti ünneppé, de a Németh-kormány úgy döntött, hogy erre a napra időzíti a Harmadik Köztársaság megszületésének bejelentését. Déli 12-kor Szűrös Mátyás, a parlament elnöke – aki ettől a naptól 1990 májusáig ideiglenes köztársasági elnök lett – az országház erkélyéről kikiáltotta a köztársaságot – írja Bozóki András: Szemérmes alkotmányozás című írásában.

1991-ben a VIII. törvény alapján állami ünnepé nyilvánították, így ettől az évtől munkaszüneti nap is október 23-a.