Emberi vér és madártojás fehérjéje volt a vörös festékanyagban
Egy ezer esztendős perui arany maszkon található vörös festékanyag összetevőit vizsgálták meg.
Az Amerikai Kémiai Társaság hozta nyilvánosságra egy közelmúltban elvégzett vizsgálat eredményeit, amelyről a Journal of Proteome Research szakfolyóiratban számoltak be. A kutatás egy 30 évvel ezelőtt feltárt, előkelő, 40-50 évesen, kb. ezer évvel ezelőtt elhunyt férfi arany maszkját vizsgálta meg, a férfi az inkák előtti szikán-kultúrát képviselte.
A maszk egy olyan korszakból maradt fenn, amelyre jellemzőek voltak a hasonló maszkok, és a vörös festékanyag pigmentjét már régen azonosították: ez a szervetlen cinnabaritból (higany-szulfid ásvány) készült cinóber volt, azonban nem derült fény még arra a szerves anyagra, amelyet a pigment kötőanyagaként használtak. Most egy angol–amerikai kutatócsoport végezte el a festékanyag proteomikai elemzését, vagyis feltárták azt, hogy miféle fehérjék találhatóak a festékanyagban. A kötőanyagra azért volt szükség, hogy a festék a fémfelületen megtapadjon.
Miután azt infravörös spektroszkópia segítségével kiderítették, hogy fehérjéket tartalmaz a festék, tandem tömegspektrometria útján tárták fel e fehérjék mibenlétét. A tandem tömegspektrometriában két vagy több tömegspektrométert összekapcsoltan üzemeltetnek, így megnövelik az eszköz hatékonyságát, a módszert kimondottan a biológiai minták, mint jelen esetben a fehérjék azonosításában szokták használni.
E módon hat olyan fehérjét találtak a festékanyagban, amely az emberi vér összetevője, így például szérumalbumint, illetve immunoglobulin G-t (IgG). Emellett azonosítottak a tojásfehérjében lévő fehérjéket, mint például az ovalbumin nevűt, azonban ezek olyan roncsolt állapotban voltak, hogy a tojást adó madár faját nem sikerült nagy bizonysággal megállapítani, feltételezésre azért futotta: valószínűleg pézsmakacsa lehetett az állat.
A sír elrendezése alapján azt gyanították a régészek, hogy az eltemetett egykori vezető újjászületését igyekeztek vele előkészíteni, a festékben talált vérfehérjék is ezt az elméletet támogatják. A férfi csontvázát és az arany maszkot is ugyanazzal a vörös festékkel vonták be, feltehetően ezzel jelképezték az életerőt.