Baktériumok károsítják VIII. Henrik legendás hajóját

A Mary Rose a világtörténelem egyik legismertebb hajója. A karakk a 16. században épült, és VIII. Henrik flottájában szolgált egészen 1545-ig, amikor a Wight-sziget közelében, egy franciák ellen vívott csatában elsüllyedt. A roncs egy részét 1982-ben felhozták felszínre, ez volt a tengeri régészet történetének egyik legnagyobb projektje. A maradványokat utóbb konzerválták, ma pedig egy külön múzeumban őrzik a hajót.

A Mary Rose ugyanakkor ma sincs biztonságban, egy új vizsgálattal pedig sikerült feltárni ennek okát – számol be a Live Science. Úgy tűnik, a tengerben élő, kéntermelő baktériumok olyan maradványokat hagytak hátra a fán, melyek a levegőnek való kitettség miatt savassá válnak. A felmérés hozzájárulhat a kivételes roncs megőrzéséhez.

Serena Cussen, a Sheffieldi Egyetem anyagtudományi szakértője és a csapat vezetője szerint nemcsak megfigyelni és lokalizálni tudják a fában lévő nanorészecskéket, hanem struktúrájukat is ki tudják értékelni. A kutató hozzátette, ez volt az első alkalom, amikor a káros baktériumok által előállított, cink-szulfidból álló nanorészecskéket találtak a Mary Rose-ban.

Mikor a 19 éves VIII. Henrik 1510-ben elrendelte a Mary Rose építését, a hajó a technológia csúcsának számított. A karakk kétszer is háborúba vonult a franciák ellen, végül azonban nem ismert okok miatt egy ütközetben felborult, majd elsüllyedt. A 400-500 fős legénység mintegy 90 százaléka odaveszett.

A roncsot már a 19. században megtalálták, de a felfedezés feledésbe merült. Végül 1971-ben azonosították ismét a Solent nevű szorosban, majd megkezdődött a mentés. Noha a szakértők konzerválták a maradványokat, roncsolódását nem tudták teljesen megállítani, részben a még mindig a fában lévő baktériumok miatt.

Hogy jobban megismerjék a lelet állapotát, a csapat egy 5 centiméter hosszú furatot emelt ki a fából, melyeket röntgennel és pásztázó elektronmikroszkóppal elemeztek. Cussen szerint vizsgálatuk hozzájárulhat a fa célzott kezeléséhez.