Kiktől származhatnak Kína sivatagi múmiái?

Úgy tűnik, téves a tarimi néppel kapcsolatos korábbi elképzelés.

Egy új tanulmányban Nyugat-Kína különleges leleteit, a tarimi múmiákat elemzik – számol be a Live Science. Fan Csang, a Csilin Egyetem munkatársa és kollégái arra jutottak, hogy a maradványok a korábbi feltételezéssel szemben nem az indoeurópaiak egy távoli ágától származnak, hanem az egykori észak-eurázsiai őslakosok bronzkori leszármazottaitól.
Az indoeurópai elmélet nagyjából egy évszázados. A kutatók úgy vélték, hogy a sivatagban, természetes módon mumifikálódott holttestek egy olyan nép maradványai, amely időszámítás előtt 2000 előtt vándorolt be nyugatról a Tarim-medencébe. Az új genetikai adatok viszont azt mutatják, hogy egy izolált, a környező csoportokkal nem rokon népről van szó.
Christina Warinner, a Harvard Egyetem és a Max Planck Történeti Intézet munkatársa szerint a csoport nagyon rejtélyes. A friss eredmények alapján sok korábbi elképzelést el kell vetni, ami még több kérdést vet fel.
Az európaiak az első tarimi múmiákat a 20. század elején találták meg. A mostani vizsgálatban a kutatók a Takla-Makán sivatag keleti peremén, a Csiaohe-sírkomplexumból előkerült maradványokra fókuszáltak.
A múmiák egyik rejtélyét az adja, hogy egyes antropológusok szerint nem ázsiai arcvonásokkal rendelkeznek. További érdekesség, hogy bizonyos elhunytaknak vörös vagy világos lehetett a haja, ruháik pedig a régióban ritka alapanyagokból készültek, a kultúrára ráadásul szokatlan temetkezési szokások voltak jellemzőek. Ezek miatt sok szakértő arra jutott, hogy a tarimiak talán Dél-Szibéria vagy a közép-ázsiai hegyek felől bevándorolt indoeurópaiak leszármazottai voltak.
A kutatók most 13 fogat elemeztek, a mintegy 4 ezer éves leletek a legkorábbi csiaohei múmiáktól származnak. Az eredmények alapján a helyiek nem indoeurópaiak, hanem egy ősi észak-eurázsiai populációtól eredeztethetőek. A csoport egykor igen elterjedt volt, de az utolsó jégkorszak végén, nagyjából 10 ezer éve szinte teljesen eltűnt. Az egykori észak-eurázsiai őslakosok genetikai nyomai ma bizonyos szibériai és amerikai népeknél mutathatók ki.
A csapat az észak-kínai Dzsungária hasonló korú múmiáit is felmérte. A vizsgálatból kiderült, hogy a térségben egy részben az északi őslakosoktól, részben az afanaszjevói kultúrától származó nép élt. Utóbbi kultúrát az Altáj-Szajánok vidékén élő korai pásztorok alkották. A pásztorok valószínűleg bevándoroltak Dzsungáriába, ahol elkeveredtek a helyiekkel, míg a tarimiak populációja érintetlen maradt. Elképzelhető, hogy a térség népe épp a szélsőséges sivatagi környezet miatt szigetelődött el.