Miként válhatott Hollandia a tengerek urává?

Az 1600-as években számos holland hajó fordult meg Nyugat-Ausztráliánál a Délkelet-Ázsia felé vezető úton. Közéjük tartozik a Batavia, amely 1629-ben süllyedt el a régióban, és amelyet az 1970-es években emeltek ki.

Egy új tanulmányban a kutatók a hajó fáját elemezve mérték fel, hogy milyen építőanyagok segítségével múlhatta felül a Holland Kelet-indiai Társaság (VOC) a korabeli európai riválisokat – számol be a Scimex. Wendy van Duivenvoorde, a Flinders Egyetem munkatársa és kollégái a korához képest jó állapotú roncsot vizsgálva megállapították, hogy a Batavia a VOC hajóépítésének aranykorából származik.

A 17. század közepére a széllel hajtott fűrészmalmok révén a hajógyártás példátlan sebességet ért el Hollandiában. Van Duivenvoorde szerint kérdés, hogy a hatalmas hajóipart miként tudták ellátni fával. A csapat most a roncsból vett mintákon végzett dendrokronológiai elemzést, a vizsgálat pedig választ adhat a kérdésre.

A 17. században a VOC vált az első multinacionális kereskedelmi vállalkozássá, megalapozva a modern kapitalizmust és a tőzsdét. Az 1600-as években a társaság gyáraiban 706 hajó készült, a csoport ezzel a tengerek ura volt.

Abban az időben Észak- és Nyugat-Európában főként tölgyet használtak, a hajózással foglalkozó országoknak ugyanakkor az alapanyag-utánpótlás komoly gondot okozott. A friss eredmények alapján az 1600-as évekbeli fahiány problémáját a VOC a források változatosságával hidalta át.

Úgy tűnik, a holland mesterek komoly szaktudással készítették a hajókat, a fák közötti gondos válogatás pedig lehetővé tette, hogy elég alapanyaghoz férjenek hozzá. A korabeli szakemberek a hajók egyes részeihez használt fákat más-más régiókból szerezték be, a hajótest deszkái például Lübeckből és a Baltikumból származtak.