Rabszolgák szobáját tárták fel Pompeji területén
A Civita Giuliana villában feltárt, három személy otthonát jelentő szoba mindössze 16 négyzetméteres volt.
Nagyon ritkán adódik lehetőség arra, hogy a római társadalom leginkább számkivetett, ám alapvető fontosságú rétege, a rabszolgák hétköznapi életéről megtudjunk valamit. A Pompeji Régészeti Park sajtóközleményében most egy ilyen helyszín feltárásáról számolt be, a szoba abban a villában volt, ahol 2021 tavaszán egy díszes ünnepi hintó, valamint egy istálló, három felszerszámozott ló maradványával is előkerült, ugyanitt bukkantak egy rabszolga és ura tetemére is. E korábbi leleteket gazdagítja a villában dolgozó rabszolgák otthonául szolgáló szoba.
A kiváló állapotban fennmaradt leletek valódi betekintést engednek a rabszolgák egyébként rejtve maradt komor hétköznapjaiba, remélhetőleg ez még tovább bővül, ha a berendezési tárgyakról, ágyakról is készíteni lehet majd gipszöntvényeket, amelyekből még a vulkánkitörés hője által megsemmisített tárgyak lenyomatára is rábukkanhatnak.
A szobát attól a bejárattól nem messze találták, ahol korábban a díszes hintóra bukkantak – e hintó restaurációs munkálatai jelenleg is zajlanak – mindössze pár lépésre innen nyílt az a szoba, amely a legszerényebb körülményekről árulkodik. Azok lakhattak itt, akik a római villában a napi feladatokat végezték, beleértve a hintó karbantartását is. A szobában, ahol három fekvőhelyet találtak, előkerült egy faláda is, amelyben konkrétan a lovak felszerszámozásához használt fém- és szövettárgyak voltak, valamint az egyik ágyon egy kocsi rúdja hevert, erről már készült is gipszöntvény.
Maguk az ágyak néhány deszkából eszkábáltak voltak, ezeket a rajtuk pihenő ember magasságának megfelelően lehetett összeállítani. Két ágy 170 centi hosszú volt, ám a harmadik csupán 140, így a régészek szerint ez egy fiatal, vagy egy gyermek ágya lehetett. Az ágyak alapja kötelekből állt, ezek lenyomatát részint látni lehet a hamuban, sőt a rájuk terített szövet takarókét is, ezekről lehetett is gipszöntvényt készíteni.
Az ágyak alatt amforákban személyes tárgyak voltak, emellett kerámia korsókat és egy éjjeliedényt is találtak a régészek. A szoba fala díszítetlen volt, és csupán egy kicsiny ablak biztosította a megvilágítást.
Amellett, hogy rabszolgák egy kis csoportjának, vagy a kisebb ágy alapján feltehetően egy kis családnak alvóhelyként szolgált a szoba, egyúttal raktár is lehetett, mivel az egyik direkt üresen hagyott sarokban nyolc amforát helyeztek el.
A feltárásokat a Pompeji Régészeti Park végzi, ám munkájukhoz ma már elengedhetetlen a hatóságok nyújtotta felügyelet, ugyanis rengeteg kincsrabló által tönkre tett lelettel találkoztak már a régészek. A kincsrablók alagutakat vájnak, amelyek egyszerűen megsemmisítik a feltárásra váró tárgyakat. Épp ezért a rendőrség és a műemlék-felügyelet is folyamatosan jelen van a területen. Mindezek ellenére a Civita Giuliana villája alá korábban ásott alagutakkal a becslések szerint mintegy 2 millió eurós kár keletkezett. A villát 2017-ben kezdték feltárni a régészek.
Gabriel Zuchtriegel igazgató elmondta: „Valószínűleg ez az egyik legizgalmasabb régészeti felfedezés életemben, még akkor is, ha hétköznapi értelemben vett kincsek nincsenek itt. Az igazi kincset viszont az emberi jelenlét adja, ez esetben a felfedezés a régmúlt társadalmának legelnyomottabb tagjairól mesél.”