Állatfogak árulkodnak az őskori emberek ízléséről
A maradványok azt sugallják, hogy a korabeliek nagyon jól ismerték környezetüket.
Szakértők egy csoportja az izraeli Qesem-barlang leletei alapján próbálta felmérni a korai emberek vadászati szokásait – számol be a The Jerusalem Post. Úgy tűnik, a korabeliek ízlése és utánpótlásigénye nagyban befolyásolta a zsákmányszerzést.
A régészek állati maradványokat vizsgáltak, hogy kiderítsék, a barlang egyes részein mivel foglalkoztak – a csontok sérülései révén megállapítható, hogy az érintett prédát feldarabolták, megnyúzták, vagy egyéb feldolgozáson esett-e át. Az egyes helyszínek értelmezésében az ott előkerült egyéb leletek, például a kőeszközök vagy a tűzre utaló nyomok is segítettek.
Ran Barkai, a Tel-Avivi Egyetem munkatársa szerint a lelőhelyet 400-200 ezer éve használták az emberek időszakosan. Az érintett csoport a Homo erectust követte, a korszak az emberi kultúra és biológia szempontjából egy rendkívül mozgalmas periódus volt.
A Qesem-barlang 2000-es felfedezése előtt hosszú időn át el volt zárva a külvilágtól. A 11 méter vastag régészeti rétegekben kifejezetten jó állapotban maradtak fenn a leletek, köztük a különböző állatok, főként dámvadak és lovak maradványai. Barkai szerint a fogak különösen érdekes leletek, hiszen tanulmányozásukkal felmérhető, hogy mit fogyasztott az adott zsákmány.
A barlang egyes helyszínein más-más szezonban vadászott állatokat dolgoztak fel, ami arra utal, hogy az üreget hónapokon át használták az emberek. Barkai szerint különösen meglepő volt, hogy a lelőhely specifikus területeire hozott zsákmányok eltérő táplálékot fogyasztottak. A leveleken élő dámvadakat például a középső tűzrakóhoz vitték, míg az ágakat és füveket evő példányokat a bőrfeldolgozó helyhez.
A szakértők úgy gondolják, hogy a korabeliek tisztában voltak vele, hogy az egyes vadászhelyeken elejthető prédának milyen előnyeik vannak. Volt, ahol a szarvasok jó minőségű füvet ettek, és kifejezetten ízletes volt a húsuk, míg más régiókban a táplálkozás révén az állatok bőre vált jó minőségűvé. Úgy tűnik, a helyiek környezettel kapcsolatos ismeretei rendkívül komplexek voltak.
Őskori medált fedeztek fel Lengyelországban
A tárgy lehet a legkorábbi ékszer Eurázsiában, amelyet fajunk hozott létre.
Sarkkutatók hajónaplóira találtak rá egy raktárban
Ernest Shackleton és Robert Falcon Scott déli-sarki kutatókhoz köthető, felbecsülhetetlen értékű leletekre, köztük hajónaplókra bukkantak az új-zélandi meteorológiai szolgálat egy pinceraktárában.
Áradások okozhatták az őskori kínai civilizáció bukását
A Liangcsu-kultúra elképesztő mérnöki megoldásokra volt képes több ezer éve.
Nagy Katalin már 1787-ben a védőoltás fontosságáról írt
A cárnő azt akarta, hogy Malorosszija lakossága védett legyen a himlővel szemben.
Dohányzóasztalként használtak egy felbecsülhetetlen értékű római mozaikot
A műkincs a második világháború alatt tűnt el Olaszországban, és végül egy New York-i lakásban kötött ki.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
