Állatfogak árulkodnak az őskori emberek ízléséről
A maradványok azt sugallják, hogy a korabeliek nagyon jól ismerték környezetüket.
Szakértők egy csoportja az izraeli Qesem-barlang leletei alapján próbálta felmérni a korai emberek vadászati szokásait – számol be a The Jerusalem Post. Úgy tűnik, a korabeliek ízlése és utánpótlásigénye nagyban befolyásolta a zsákmányszerzést.
A régészek állati maradványokat vizsgáltak, hogy kiderítsék, a barlang egyes részein mivel foglalkoztak – a csontok sérülései révén megállapítható, hogy az érintett prédát feldarabolták, megnyúzták, vagy egyéb feldolgozáson esett-e át. Az egyes helyszínek értelmezésében az ott előkerült egyéb leletek, például a kőeszközök vagy a tűzre utaló nyomok is segítettek.
Ran Barkai, a Tel-Avivi Egyetem munkatársa szerint a lelőhelyet 400-200 ezer éve használták az emberek időszakosan. Az érintett csoport a Homo erectust követte, a korszak az emberi kultúra és biológia szempontjából egy rendkívül mozgalmas periódus volt.
A Qesem-barlang 2000-es felfedezése előtt hosszú időn át el volt zárva a külvilágtól. A 11 méter vastag régészeti rétegekben kifejezetten jó állapotban maradtak fenn a leletek, köztük a különböző állatok, főként dámvadak és lovak maradványai. Barkai szerint a fogak különösen érdekes leletek, hiszen tanulmányozásukkal felmérhető, hogy mit fogyasztott az adott zsákmány.
A barlang egyes helyszínein más-más szezonban vadászott állatokat dolgoztak fel, ami arra utal, hogy az üreget hónapokon át használták az emberek. Barkai szerint különösen meglepő volt, hogy a lelőhely specifikus területeire hozott zsákmányok eltérő táplálékot fogyasztottak. A leveleken élő dámvadakat például a középső tűzrakóhoz vitték, míg az ágakat és füveket evő példányokat a bőrfeldolgozó helyhez.
A szakértők úgy gondolják, hogy a korabeliek tisztában voltak vele, hogy az egyes vadászhelyeken elejthető prédának milyen előnyeik vannak. Volt, ahol a szarvasok jó minőségű füvet ettek, és kifejezetten ízletes volt a húsuk, míg más régiókban a táplálkozás révén az állatok bőre vált jó minőségűvé. Úgy tűnik, a helyiek környezettel kapcsolatos ismeretei rendkívül komplexek voltak.
A norvég történelem egyik legjelentősebb ütközete
A csatában a pogányok győztek, ám később a vesztes királyt szentté avatták.
Ezek voltak a tojásrakó emlősök első bizonyítékai
Az 1800-as évek második felében gyűjtött kacsacsőrű emlős és hangyászsün maradványok a Cambridge-i Egyetem Zoológiai Múzeumában őrződtek meg.
A 2022-es Év Múzeuma
Május 21-én szombaton a Múzeumi Világnap alkalmából rendezett Múzeumok Majálisán adták át Az Év Múzeuma 2022 díjait a Múzeumkertben.
Lopott ókori kincsekre bukkantak egy kereskedő házában
A hatóságok gyakran fognak el fosztogatókat és kereskedőket Izraelben, de a most megtalált zsákmány így is nagynak számít.
Ősi, föld alatti várost találtak Törökországban
A szakértők arra gyanakodnak, hogy a rejtett városban keresztények húzták meg magukat.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
