Megtalálták az altaji nyelvcsalád őshazáját

Egy új tanulmányban Martine Robbeets, a Max Planck Történeti Intézet munkatársa és kollégái nyelvészeti, genetikai és régészeti adatok alapján vizsgálják az altaji nyelvcsalád eredetét – számol be a The Guardian. Ezen nyelvcsalád tagjai többek között a török és mongol nyelvek, a koreai, valamint a japán nyelv. A szakértők szerint a nyelvcsalád egy olyan közösségtől származik, amely mintegy 9 ezer éve élt Északkelet-Kínában, és főként kölestermesztéssel foglalkozott.

A „transzeurázsiai” nyelveket több száz millió ember beszéli egy nagyjából 8 ezer kilométer széles régióban. A felfedezés arról árulkodik, hogy a mezőgazdaság miként segítette a nagy nyelvcsaládok terjedését.

Az altaji nyelvcsalád gyökerét a neolitikumi Liao folyó völgyéig tudták visszakövetni. Ahogy a földművesek későbbi leszármazottai az évezredek alatt vándoroltak, úgy jutott el nyelvük Szibériába, a Koreai-félszigetre, a Japán-szigetekre és más területekre. Robbeets szerint az olyan erős országok, mint Japán, Korea vagy Kína gyakran egy nyelvként, egy kultúraként és egy genetikai profilként jelennek meg, a valóságban azonban mindezen tényezők igen kevertek, még Ázsiában is.

A szakértők az érintett nyelveket vizsgálva olyan öröklött közös szavakat azonosítottak, amelyek a mezőgazdasághoz köthetőek. A kutatók 255 lelőhely maradványait is elemezték, hogy megtalálják a kőeszközök, edények és egyéb leletek közötti hasonlóságokat, 23 ősi személy esetében pedig genetikai analízist végeztek. Ezen felül ősi növényi maradványok datálását is felhasználták. Az eredmények alapján a földművesek a kölest idővel rizzsel és búzával egészítették ki.

A modern kínai nyelvek külön fejlődtek ki nagyjából egy időben, a Sárga-folyó térségében. Érdekes módon ezen csoport esetében is egy kölestermelő populációnál gyökereznek a nyelvek.