Többszöri kudarc után hódította meg a modern ember Európát

A modern emberek többszöri kudarc után tudtak csak megtelepedni Európában – számol be a The Guardian. Az utóbbi években bulgáriai, romániai és csehországi leletek vizsgálatai felfedték, hogy a Homo sapiens már 50-40 ezer éve jelen volt a kontinensen, az érintett emberek genetikai profilja ugyanakkor nem illeszkedik egyik mai populációéhoz sem.

Chris Stringer, a Londoni Természettudományi Múzeum munkatársa a The Guardiannek azt mondta, ezek a korai megtelepedések olyan ősi fajtársainkhoz köthetőek, akiknek genetikai vonala nem maradt fenn. Úgy tűnik, a neandervölgyiek a modern emberek első érkezései után még néhány ezer évig uralták Európát.

A Homo sapiens mintegy 200 ezer éve fejlődött ki Afrikában, majd nagyjából 60 ezer éve érte el Ázsia nyugati részét. Fajtársaink aztán az egész bolygón szétterjedtek, a többi emberfaj pedig eltűnt – részben közvetlen őseink miatt. Az egyik utoljára kihaló közeli rokonunk a neandervölgyi volt, amely 39 ezer éve tűnt el.

Az Európai Emberi Evolúciós Társaság 2021-es gyűlésén a szakértők a legújabb kutatási eredményeket összefoglalva megállapították, hogy a modern ember hódítása nem volt egyértelmű. Több korai populáció végül kihalt Európában, ami azt sugallja, hogy a sikerhez többszöri próbálkozásra volt szükség.

Az elmúlt években a csehországi Zlatý Kůňnál, a romániai Peștera cu Oasében és a bulgáriai Bacso Kiro-barlangban előkerült maradványokról bebizonyosodott, hogy a véltnél jóval ősibbek. Az elemzések azt is felfedték, hogy az érintett személyek nem járultak hozzá a mai európai genetikai profilhoz.

A szakértők szerint a Homo sapiens végső sikeréhez több tényező is hozzájárulhatott – az egyik ilyen faktor fajunk viselkedése lehetett. Bár a neandervölgyiek utóbb eltűntek, az ősi csoport genetikai nyomai máig kimutathatóak egyes populációkban.