Földcsuszamlás fedte fel a világ egyik legjobban megőrzött antik színházát
Ha szeretnénk átélni a világ egyik legjobb állapotban fennmaradt ókori színházának hamisítatlan hangulatát, akkor a bulgáriai Plovdiv óvárosi központjába érdemes elzarándokolnunk.
Hihetetlen méreteivel, impozáns kialakításával, huszonnyolc koncentrikus üléssorával figyelemreméltó felirataival és lenyűgöző szobraival egyszerűen vonzza a tekintetet, miközben visszahozza az ókori Róma szellemét. Mintha egy időgép egyenesen visszarepített volna minket Traianus római császár uralkodásának idejébe, időszámításunk szerint az első század második felébe.
Minden kétezer évvel ezelőtt kezdődött. Nemesek és családjaik, patríciusok és politikusok gyűltek ide nevetni és sírni. A színház nem volt ismeretlen a rómaiak előtt. Nemcsak szépségét értékelték, hanem az általa teremtett kedvező társadalmi légkört is. A színház sajátos építészetének köszönhetően az akusztika egyedülálló: miután ma is tartanak itt koncerteket és előadásokat, így nem nehéz elképzelni, milyen látványos játékokat és eseményeket rendezhettek itt egykor.
„Ez az antik színház a római kor legjelentősebb leletei közé tartozik, amely Három domb déli lejtőjén épült, a Taksim és Dzhambaz tepe közötti nyeregben. Figyelemre méltó építészetével és pompájával az egyik legjelentősebb középületnek számított az ősi Philippolisz városában. A színház félkör alakú, amelynek külső átmérője 82 méter. A márványból készült nézőtér patkó alakú és körülveszi a színpadot; déli tájolású ülései lenyűgöző kilátást nyújthattak hatezer embernek nem csak a színpadra, hanem a völgyben fekvő ókori településre és a Rhodope-hegységre is. A színészek, előadók egy földalatti átjárón át érkeztek, amit boltíves folyosók kötöttek össze a háromszintes színpaddal” – idézte fel az egykori hangulatot a helyszínen Nadya Medneva, bolgár idegenvezető, hozzátéve, hogy a színházban több őrzött sztélé (faragott, vésett jelekkel vagy feliratokkal, gyakran ábrázolásokkal is ellátott nagy méretű kőtábla) található. Kiemelte: a hely korábban valószínűleg Bendisz, a Hold és a vadászat trák istennőjének temploma lehetett, aki Platón korában már nagy népszerűségnek örvendett és tiszteletére rendszeresen rendeztek ünnepségeket.
A Római Birodalom területén található színházakhoz hasonlóan, néhány látogató itt is páholyból nézhette az előadásokat. A feliratok tanúsága szerint a városi tanács képviselőinek, a bíráknak és a császár barátainak kiemelt hely jutott, régészeti bizonyítékok szerint az épületet a trák tartományi közgyűlés székhelyeként is használhatták. A színházi előadásokon kívül gladiátor- és vadászjátékokat is tartottak itt, illetve az állatokkal vívott harcok egy részét szintén az anfiteátrumban rendezhették, amire az első sor előtt felfedezett, a biztonság fokozására szolgáló létesítmények maradványai utalnak. Ezeket az úgymond „kiegészítéseket” Caracalla római császárnak köszönhetjük, aki időszámításunk szerint 214-ben látogatott ide.
A nagyszabású építmény egy része azonban megsemmisült a 4. század végén. Tűzvész vagy egy földrengés következtében az amfiteátrum huszonnyolc soros nézőteréből csupán húsz maradt épségben. Ezt rombolták tovább az 5. században Attila hun király hódító seregei, a hadvezér kora egyik leghatalmasabb nomád birodalmát uralta 434-től, befolyása Közép-Európától a Kaszpi-tengerig és a Dunától a Balti-tengerig terjedt.
A plovdivi római színházat csak az 1970-es évek elején találták meg egy földcsuszamlás után. A helyszínt egy átfogó régészeti kutatásnak vetették alá, majd rekonstruálták az úgynevezett anasztilózis módszerének megfelelően, vagyis amennyire lehetséges, helyreállítás az eredeti építészeti elemek felhasználásával történik.
Az ősi színház felújítását Bulgáriában a műemlékvédelem egyik legnagyobb vívmányaként ismerik el, amelyet 1995-ben nemzeti jelentőségű régészeti kulturális emlékműnek nyilvánítottak. A hely napjainkban szimbolikus jelentőséggel bír és igazodik a város modern kulturális életéhez: az opera, a zene és a dráma színpadjaként működik, de ma már csak mintegy ötszáz nézőt fogad be.
Római színházak a Római Birodalom minden területén épültek Spanyolországtól a Közel-Keletig. Nem véletlen, hogy világszerte láthatunk olyan amfiteátrumokat, amelyek egyedülálló római kori jellegzetességeket őriznek. Ilyenek például a franciaországi Orange, a törökországi Aspendos vagy a szíriai Bosra.
Írta és fényképezte: Jeki Gabriella