A legkeletibb római akvaduktra bukkantak
Az építmény nyomait egy örményországi romvárosnál mutatták ki.
A Münsteri Egyetem és az Örmény Tudományos Akadémia csapata egy római akvadukt (csatornahíd) maradványait tárta fel Artasát (Artaxata) hellenisztikus városában egy 2019-ben megkezdődő ásatás során – számol be az egyetem oldala. Ez a legkeletibb csatornahíd, amelyet az egykori Római Birodalom területén valaha találtak.
Achim Lichtenberger, a Münsteri Egyetem régésze szerint az alapok arról árulkodnak, hogy egy befejezetlen akvaduktot találtak, amelyet a római hadsereg 114 és 117 között kezdhetett el építeni. Ekkoriban, Traianus császár idején érte el a birodalom legnagyobb kiterjedését, Artasát pedig a helyi tartomány, Armenia fővárosává akarták tenni.
Úgy tűnik, a rómaiak komoly erőfeszítések árán próbálták integrálni a várost, a csatornahidat viszont a császár 117-es halála miatt nem fejezték be. Utódja, Hadrianus lemondott Armenia tartományról.
A feltárás során a kutatók eltérő módszereket alkalmaztak, régészeti, régészet-informatikai, geofizikai és geokémiai technikákat is használtak. Először a lelőhely mágnesességét mérték fel, a vizsgálat során pedig egy pontokból álló, vonalszerű anomáliát mutattak ki. A helyszínen le is fúrtak, és megtalálták az akvadukt oszlopainak nyomait. A maradványok elemzéséhez műholdas képeket és drónfelvételeket is tanulmányoztak. A környék talajmintáinak datálása alapján a legvalószínűbb az, hogy Traianus idején kezdődött az építkezés.