Több száz éves bumerángokat találtak Ausztráliában

Négy egész és egy töredékes nem visszatérő bumerángra bukkantak egy kiszáradt dél-ausztráliai folyómederben – számol be a Live Science. A felfedezésről beszámoló tanulmányban Amy Roberts, a Flinders Egyetem régésze és társai azt írják, az eszközöket több száz éve használhatták az őslakosok vízi madarak elejtésére.

A korábban feltárt eszközökön végzett elemzés alapján a bumerángokat a közhiedelemmel ellentétben nemcsak vadászatra, hanem ásásra, tűzgyújtásra és talán ceremoniális célokkal, illetve kézitusában is felhasználták. A szénizotópos vizsgálat azt mutatta, hogy a most bemutatott tárgyak 1650 és 1830 között elpusztult fákból készültek. A korszakban európaiak még nem érték el a régiót.

Mivel az ausztráliai őslakosok bumerángjai hagyományosan fából készültek, nagyon ritkán konzerválódtak. Ez volt a hatodik alkalom, amikor a különleges eszközöket régészeti kontextusukban sikerült megtalálni.

A ritka leletek egy 2017-2018-as szárazság során kerültek elő egy folyómederből. Az elsőt egy helyi nő találta meg, a többit pedig az elkövetkező hetekben fedezték fel. A kutatók arra gyanakodnak, hogy a korabeli őslakosok a tárgyakkal terelhették a madarakat a hálókba. A szájhagyomány szerint a környékbeliek gyakran vesztették el bumerángjaikat a folyókban.

A most feltárt legnagyobb eszköz eredetileg 1 méter hosszú lehetett. A tárgy valószínűleg túl nehéz volt ahhoz, hogy távolsági fegyverként alkalmazzák, ehelyett közelharcok során vethették be. Találtak már olyan őslakosok által készített sziklarajzokat, amelyeken az emberek bumerángokkal a kezükben küzdenek.

Bár Ausztrália jellegzetes dobóeszközei ma főként azért ismertek, mert visszatérnek, ezen tulajdonságukat véletlenül fedezhették csak fel. Az őslakosok többnyire vissza nem repülő bumerángokat használhattak. A néprajzi kutatások alapján a helyiek gyakran többféle bumerángot is tartottak maguknál, volt például olyan, amelyet csak szertartásokkor használtak.