Nagy Katalin már 1787-ben a védőoltás fontosságáról írt
A cárnő azt akarta, hogy Malorosszija lakossága védett legyen a himlővel szemben.
Elárverezik II. (Nagy) Katalin azon himlő elleni oltásról szóló levelét, amelyet a cárnő Malorosszija (Kis-Oroszország, azaz a mai Ukrajna) kormányzójának írt – számol be a Live Science. A levél 1787. április 20-án kelt. A dokumentum eddig egy névtelenséget kérő gyűjtőnél volt, a közelmúltban pedig első alkalommal állították ki Oroszországban. A levelet december 1-én fogják eladni Londonban.
Nagy Katalin, Oroszország történetének egyik legjelentősebb uralkodója, a felvilágosult abszolutizmus egyik kiemelkedő alakja, 1762 és 1796 között ült a trónon. A cárnő a vakcináció egyik korai támogatója volt egy olyan korban, amikor a többség még kétkedve fogadta a védőoltásokat. Nagy Katalin 1768-ban az első ember lett Oroszországban, akit beoltottak himlő ellen – nem sokkal később fia is megkapta a vakcinát. Mikor 1774-ben XV. Lajos francia király himlőben vesztette életét, a cárnő állítólag azt mondta, a felvilágosult 18. században barbárság a betegségben meghalni.
A himlőt okozó vírus legalább 3 ezer éven át sanyargatta az emberiséget, a 18. században volt, hogy egész településeket irtott ki a kórokozó. A globális vakcinaprogramnak köszönhetően 1980-ra végül sikerült legyőzni a vírust, amely gyakorlatilag kipusztult.
Az első modern oltást Edward Jenner angol orvos hozta létre 1796-ban a tehénhimlő felhasználásával, korábban a szakértők az embert fertőző vírust használták a kezdetleges vakcinákhoz. Az orvosok az eljárás során bemetszéseket vágtak a páciensen, és fertőzött emberek váladékával kezelt szövetet tettek a sebre. A primitív vakcinával jellemzően enyhe tünetek alakultak ki, és a betegek 2 százaléka halt meg – a kockázat természetes fertőzés esetén ennek húszszorosa volt.
Nagy Katalin levelében szorgalmazta a Malorosszijában az oltás bevezetését. A feladattal Pjotr Alekszandrovics kormányzót bízta meg.