Áradások okozhatták az őskori kínai civilizáció bukását

A 2019 óta világörökségi helyszínnek számító Liangcsu városára gyakran hivatkoznak Kína kőkori Velencéjeként: az ország keleti részén fekvő lelőhely a korai kínai civilizációk egyik legizgalmasabb példája. A romvárosnak már 5300 évvel ezelőtt is meglehetősen kifinomult csatornarendszere volt.

Régóta folyik a szakmai vita arról, hogy mi is idézte elő a virágzó civilizáció bukását. Christoph Spötl, az Innsbrucki Egyetem geológusa és kollégái most arra jutottak, hogy a Liangcsu-kultúra vesztét a korabeli éghajlati átalakulás okozta – számol be az EurekAlert.

A Jangce deltájában fekvő város vízrendszere hajózható csatornákból, gátakból és víztározókból állt, a rendszer révén egész évben nagy mezőgazdasági területeket tudtak megművelni. Liangcsu úgy vált az emberiség egyik első vízrendszer alapú fejlett kultúrájává, hogy fémeket még nem is használtak a korabeliek. Az ezer éven át virágzó település története ugyanakkor egyszer csak megszakadt.

Spötl szerint a maradványokon talált agyagréteg a Jangce áradásának és a civilizáció bukásának kapcsolatáról árulkodik, nem azonosítottak olyan nyomokat, amelyek emberi okokra utalnának. Az agyagból viszont egyértelműen nem tudták meghatározni az áradás kiváltóját.

A kutatók a lehetséges klímaváltozás bizonyítékait keresve olyan cseppköveket kezdtek el elemezni, amelyek közeli barlangokban találhatóak.  A szénizotópos és urán-tóriumos vizsgálatok adatai alapján a 4300 évvel ezelőtti években szélsőségesen sok csapadék esett a térségben. A jelenség olyan áradásokat idézhetett elő a Jangcén és a környező vizeken, amelyek ellehetetlenítették a város fennmaradását. A kutatók úgy vélik, a csapadékos körülmények 300 éven át kitartottak.