Kínai lelőhelyek árulkodnak a civilizáció hajnaláról

A modern kínai régészet idén ünnepli fennállása századik évfordulóját. A jubileum miatt 2021-ben különösen nagy hangsúlyt kap a tudományterület az ázsiai országban. A Kínai Örökségvédelmi Hivatal a kerek évforduló kapcsán a héten egy jelentést adott ki öt korai kínai lelőhelyről, az ott elért eredményekről – számol be a Global Times kínai lap. A helyszínek az ősi kínai civilizációk, az újkőkori kultúrák nyomai.

A kelet-kínai Siao 6700-4500 éves, a lelőhelyen terülnek el a világ legkorábbi rizsföldjei. Siao azt igazolja, hogy a rizstermesztés fontos gazdasági alapot jelentett a Hemudu-, majd a Liangcsu-kultúra számára.

A Kína déli részén fekvő Jansancsai a Sicsia-kultúrához köthető, a környéken eddig 66 nyughelyet és több száz sírmelléket találtak. A neolitikum korából származó lelőhely segíthet jobban megérteni a Sicsia- és a Liangcsu-kultúra kapcsolatait.

Az északnyugat-kínai, 5200-4600 éves Nanzuo a Jangsao-kultúra legnagyobb települése. A helyszín fontos szerepet tölt be a Sárga-folyó medencéjében előforduló korai civilizációk eredetének és fejlődésének vizsgálatában.

A 6 ezer éves, 80 ezer négyzetméteren elterülő közép-kínai Gedacsuan szintén a Jangsao-kultúra emléke. A helyi gabonatároló gödrök és kölesmaradványok a népcsoport korai történetéről, mindennapjairól árulkodnak.

Végezetül az észak-kínai Dengcaogouliang a nomád és a mezőgazdasággal foglalkozó populációk közötti kulturális interakciókra utal. A 8000-4000 éves lelőhelyen négy régészeti réteget tártak fel, a maradványok alapján a terület ősidők óta igazi etnikai és kulturális olvasztótégelynek számít.