Robot segítheti Pompeji rekonstrukcióját

Műalkotások vizsgálatára, elveszett, sérült részeik rekonstrukciójára egyre gyakrabban veszik igénybe mesterséges intelligencia segítségét a szakemberek, számolt be a Scientific American. Most az olasz régészek kapnak hasonló segítséget: a RePAIR (betűszó, „a múlt rekonstrukciója: mesterséges intelligencia és robotika találkozása a kulturális örökséggel” jelentésből) projekt olyan leletek összeállításában segédkezik, amelyek túl összetettek ahhoz, hogy hagyományos módon, emberi közreműködéssel rekonstruálják.

Az Olasz Műszaki Egyetem (IIT), helyi és nemzetközi együttműködő partnereivel olyan robotot épít, tanít be, tesztel, majd alkalmaz, amely két épület leomlott falait, az azokon lévő freskókat fogja majd reményeik szerint rekonstruálni. Az egyik épület freskója ismert, vagyis ez esetben a közelmúltig látni lehetett, mit ábrázolna a kép, ám a másik épület esetében egyáltalában nincs elképzelésük a régészeknek a képről, mivel a darabjait egy raktárban, ömlesztve tárolták évtizedeken át.

Arianna Traviglia, a projekt igazgatója szerint könnyen lehet persze, hogy kudarcba fullad majd a próbálkozás, amelyet európai uniós forrásból finanszíroznak. Az EU-s támogatás a különösen kockázatos projektek megvalósítására vonatkozik, a jövő, forradalmian új technológiája segítségével. Ha sikerrel járnak, akkor a módszert más, hasonló helyszíneken, más, igen töredékes műalkotásokon is alkalmazni lehet majd.

A mesterséges intelligencia fejlesztői régészektől és művészettörténészektől kapnak segítséget a Pompeji területén eddig megismert freskók különböző stílusairól. Eközben a két épület freskómaradványait, azok minden egyes apró töredékét manuálisan digitalizálják a szakemberek, ebből épül majd fel az az adatbázis, amely alapján a RePAIR robot dolgozhat. Ha viszont elkészül a robot, akkor ő maga folytatja ezt az időigényes munkát is. Ha pedig a robot képes lesz a digitalizáció feladatát ellátni, akkor az emberek foglalkozhatnak a komplexebb dolgokkal is, ráadásul, szemben az emberrel a robot nem tart ebédszünetet és nem is alszik. „Az a terv, hogy ezt az idő- és munkaigényes, és nem mellesleg igen unalmas digitalizálást automatizálni lehessen” – magyarázta Traviglia.

A Nikolaos Tsagarakis által megtervezett robot részint „humanoid” jellegű, ugyanis törzse és karja-keze van, mérete pedig egy átlagember felsőtestének felel meg. Azon a korábbi roboton alapul, amelyet Tsagarakis és csapata katasztrófahelyzetek felderítésére épített, és amely kísérletképpen a 2016-os földrengés után egy romos épületet mért fel Amatrice városában. A robot kezei puhák, olyan korábbi kézutánzatokon alapuló módon született meg, amely ipari robotok és testrészprotézisek céljával készültek. A szenzorok sokaságával felszerelt kéz képes lesz az egyes darabokat igen finoman megfogni, elforgatni, odébb rakni. A fejlesztő Antonio Bicchi azt tervezi, hogy e módon készülhet majd „okos kesztyű” is, amelyet az ember valóban kesztyűként viselhet, és olyan adatokat gyűjthet a segítségével, amelyeket az emberi kéz önmagában nem képes érzékelni.

A robot keze, tanulás közben

Forrás: Parco Archeologico di Pompei

Ha a robot kezébe vesz majd egy freskótöredéket tartalmazó darabkát, azt beszkenneli, az adatokat a mesterséges intelligencia feldolgozza, és ha talál megfelelő pontot a darabka elhelyezésére, akkor vezérli is a robotot a darab beillesztésére.

Az első kép, amelyet kiválasztottak, túlélte a vulkánkitörést, majd 1943-ban egy közvetlen bombatalálatot is, végül 2010-ben egy igen jelentős esőzés során sérült meg. Ez esetben a robotnak könnyű dolga lesz, hisz ismert, hogy néz ki a freskó, amely a Schola Armaturarum épületét díszítette, ez a munka amolyan „éles teszt” lesz a robot számára. Ha ezt sikerrel elvégzi, akkor jöhet az igazi kemény dió. A kérdéses épületben a Vezúv kitörésekor még dolgoztak a festők, a régészek rátaláltak a festékes edényeikre és ecseteikre is. Emellett a készülő freskók halványan megfestett, színezésre váró körvonalai is felismerhetőek, de a végleges árnyalatokig és részletekig sosem jutottak el az egykori művészek. Az épület egyes részei már a kitöréskor leomlottak, más részeit pedig a második világháborús bombázás döntötte le. A robotra vár a feladat, hogy az egyes falakra egykoron félkészen felkent freskókat a törmelékekből azonosítsa, majd összeállítsa. Ez olyasmi, mintha 5 kirakós játék darabjait összekeverve megkapná valaki, majd anélkül kellene összeállítania a képet, hogy tudná, az mit ábrázol.

A robotot 2022-ben helyezik majd tesztüzembe Pompejiben, és bár egyelőre csak a freskókra koncentrálnak a szakemberek, a későbbiekben más jellegű feladatokat is elláthat a robot. A remélt siker pedig világszerte számos múzeum számára jelenthet új lehetőséget a sérült freskók és más műalkotások helyreállításában.