A kalandorvér nem válik vízzé

Ugyan mi köti össze Steven Spielberg amerikai filmrendező Jurassic Park című 1993-as kasszasikerét Jókai Mór 1860-ban írt klasszikusával, a Szegény gazdagokkal? Nos, egy magyar főúri család: az irodalomtörténeti legendárium szerint Jókai Hunyad vármegye főispánjáról, Nopcsa László báróról mintázta a nappal nemesként, éjszaka pedig rablóvezérként ténykedő főhősét, Fatia Negrát. Steven Spielberg pedig azért küldte stábja tagjait az egykori Nopcsa-birtokra, hogy a Nopcsa Ferenc báró által fölfedezett törpedinoszauruszok lelőhelyét tanulmányozzák.
A titokzatos főispán világhírű tudós unokája sem élt éppen unalmas életet. Őshüllők iránti, akkoriban ritkaságszámba menő érdeklődését a véletlen szülte: testvérhúga 1895-ben furcsa
csontdarabokat talált a birtokukon. A bécsi egyetemen geológiát hallgató 18 esztendős Nopcsa a kor leghíresebb őslénykutatójának, az akkoriban épp a bécsi egyetemen tanító Eduard Suessnek
mutatta meg, aki buzdította, hogy fogjon önálló kutatásokba. A végeredmény több törpedinoszaurusz-faj felfedezése és száznál is több őslénytani témájú értekezés lett.
Albánia-kutatói mivoltában Nopcsa alig maradt el paleontológusként elért teljesítményétől. Utazgatásai során jutott el a dél-balkáni területre. Az ott élők akkor vívták szabadságharcukat
a törökök ellen. A magyar főúr mély szimpátiával szemlélte küzdelmüket, belemerült a számára egzotikus társadalom, a népzene, a nyelv és a szokások tanulmányozásába. Hamar szakértője
lett a témának, a születőben lévő balkáni államról majd öttucatnyi publikációja jelent meg. Olyan közel került választott népéhez, hogy kevés híján albán király lett belőle.