Először datálták a híres viksøi sisakokat

Az elképzelést, mely szerint a vikingek szarvas sisakokat hordhattak, részben két ősi lelet, az úgynevezett viksøi vagy veksøi sisakok ihlethették. A gyönyörűen megmunkált fejvédők első töredékeit 1942-ben fedezte fel egy tőzegvágó munkás a kelet-dániai Viksø közelében. A férfi azt hitte, egyszerű hulladékra bukkant, később viszont régészek is megvizsgálták a darabokat, és megállapították, hogy ősi sisakokat fedeztek fel.

A tárgyak megjelenése alapján egyes szakértők arra jutottak, hogy a leletek a skandináv bronzkorból, az időszámítás előtti 1750-500 közötti periódusból származnak. Egészen mostanáig ugyanakkor pontosan nem datálták a tárgyakat. Helle Vandkilde, az Aarhausi Egyetem munkatársa és kollégái új tanulmányuk elkészítéséhez a sisakokon lévő nyírkátrányon végeztek szénizotópos elemzést – számol be a Live Science. A fémen nem lehet ilyen vizsgálatot végezni, 2019-ben viszont Vandkilde egyik kollégája felfedezte az analízisre alkalmas szerves anyagot.

Vandkilde szerint a populáris kultúrában régóta kötötték a viksøi sisakokat a vikingekhez, a szarvas megjelenés azonban jóval korábbi, bronzkori, és az ókori Közel-Keletről eredeztethető. A friss eredmények alapján a tárgyakat időszámítás előtt 900 körül helyezték el a tőzegben, nagyjából 1700 évvel a vikingek terjeszkedésének kezdete előtt. A sisakok abban a korban készülhettek, amikor Európában a kereskedelem felélénkült, az idegen tájakról származó ötletek pedig az őslakos közösségeket is elérték.

A viksøi sisakok jellegzetességei a szarvak mellett a szemre, illetve csőrre emlékeztető dekorációk. A szakértők úgy vélik, hogy a tárgyakhoz egykor tollak is tartoztak. A bikaszarvak és a ragadozómadár-motívumok a napra utalhattak, elképzelhető, hogy a szimbólumok a Mediterráneumból érték el Skandináviát. A kutatók valószínűsítik, hogy a sisakokat nem harcok során, hanem a hatalom jelképeként viselték.