A véltnél korábban alakulhatott ki fajunk

Egy új tanulmányban Céline Vidal, a Cambridge-i Egyetem munkatársa és kollégái a legkorábbi olyan kelet-afrikai maradványokat datálják, amely fajunktól, a Homo sapienstől származnak – számol be a Phys.org. A szakértők egy ősi, etiópiai vulkánkitörés révén határozták meg a leletek korát.

Az Omo I jelű kövületeket az 1960-as években tárták fel Délnyugat-Etiópiában. A kutatók régóta próbálják datálni a fosszíliákat azon vulkáni rétegek segítségével, melyek a leletek alatt és fölött helyezkedtek el. A korábbi vizsgálatok alapján a maradványok kevesebb mint 200 ezer évesek, Vidalék viszont most arra jutottak, hogy idősebbnek kell lenniük egy 230 ezer évvel ezelőtti hatalmas kitörésnél.

A kövületeket a Nagy-hasadékvölgy területén fedezték fel, ez egy igen aktív vulkáni régió. A terület emellett a korai emberi leletekről is ismert. Vidal szerint az omói maradványok általánosan elfogadott kora 200 ezer év, de sok a bizonytalanság a datálás körül. Mint hozzátette, a fosszíliákat egy vastag vulkáni hamuréteg alatt találták meg, melynek korát radiometriás technikával eddig nem tudták megállapítani a túl finom szemcsék miatt.

Vidalék egy négyéves projektben Etiópia nagy kitöréseit vizsgálták abból a korból, amikor a Homo sapiens feltűnt. A csapat ehhez  vulkáni kőzetmintákat elemzett. Minden kitörésnek megvan a saját geokémiai ujjlenyomata, az Omo I lelőhelyének hamuját pedig egy onnan 400 kilométerre fekvő tűzhányóhoz, a Shala-vulkánhoz, annak egy kolosszális méretű kitöréséhez tudták kötni.

A vizsgált kitörés 230 ezer éve történt, a maradványok tehát ennél ősibbek. A korabeli korai Homo sapiensekkel ellentétben az omói maradványok már a modern ember egyértelmű jellemzőivel bírnak. A szakértők úgy vélik, hogy friss eredményeik korábbra tolhatják fajunk kialakulásának idejét.