Az űrből vizsgálták a világ egyik legnagyobb síremlékét

Norma Baratta, a Milánói Műszaki Egyetem PhD-hallgatója és társai új tanulmányukban Japán ősi sírjainak, az úgynevezett kofunok tájolását vizsgálják – számol be a Phys.org. Hasonló elemzést korábban nem végeztek, mivel nagy mennyiségű nyughelyről van szó, a sírok környéke pedig többnyire le van zárva.

A kutatók ezért nagy felbontású műholdas felvételeket hívtak segítségül. Az eredmények alapján a kofunokat a nap és a hold mozgásához igazították, ami nem meglepő: a japán uralkodók dinasztiájukat egyenesen Amateraszuhoz, a napistenhez kötötték.

A Japán-szigeteken több száz ősi halomsír található, melyek közül a legnagyobbak jellemzően kulcslyuk alakúak – ezek a kofunok. A nyughelyek az időszámítás szerinti 3-7. századra datálhatóak, a legnagyobb sírokat a legendásnak tartott császároknak, a kisebbeket pedig tisztségviselőknek, előkelőknek és a királyi család tagjainak tulajdonítják. A nyughelyek között találni a híres Daiszenrjó-kofunt, amely a világ egyik legnagyobb síremléke: 486 méter hosszú és 36 méter magas. A hagyomány szerint itt helyezték végső nyugalomra a 4. századi Nintokut, Japán 16. császárát.

A Daiszenrjó-kofun sok más sírral együtt a közelmúltban került fel az UNESCO világörökségi helyszíneinek listájára. A kofunokról nincsenek írásos források, a ritka régészeti feltárások pedig a kisebb nyughelyekre korlátozódnak. Mivel a nagy sírokat az uralkodókhoz kötik, törvény védi őket még a kutatásoktól is.

A szakértők most a távolból, műholdakkal vizsgáltak több mint száz kofunt. Úgy tűnik, a sírok bejárati folyosóját az égbolt azon ívéhez igazították, amelyen az év minden napján látható a nap és a hold, a legnagyobb, kulcslyuk alakú kofunokat pedig a felkelő nap ívéhez tájolták. A Daiszenrjó-kofun a téli napfordulónak megfelelően van kialakítva, mindez összhangban van az Amateraszu-féle származással.