Megtalálhatták a legősibb szívószálakat

A szentpétervári Ermitázsban régóta őriznek nyolc ezüstből, illetve aranyból készült, több mint 1 méter hosszú csövet. A kutatók hosszú időn át úgy vélték, hogy a tárgyakat ceremoniális botokként, esetleg díszes tartó rudakként használták. Egy friss tanulmányban Viktor Trifonov, az Orosz Tudományos Akadémia régésze és kollégái egészen új elmélettel állnak elő – számol be a ScienceNews. Mint írják, a csövek a legősibb fennmaradt szívószálak lehetnek, és sört fogyaszthattak velük egy közös edényből 5 ezer évvel ezelőtt.

A tárgyakat a mai Örményország területén fedezték fel 1897-ben más leletekkel együtt. A helyszínen egy olyan halomsírt tártak fel, amely az 5700-4900 évvel ezelőtti Majkop-kultúrához köthető.

A nyolc tárgy közül négy kilyukasztott, arany- vagy ezüst bikafigurában végződik, amely a csövek végén le- és felcsúsztatható.  Az egyik lelet belsején, a kúpos hegye közelében árpakeményítő-maradványokat, egy vad vagy háziasított gabona nyomait, illetve hársfapollent észleltek. A szakértők elképzelhetőnek tartják, hogy ezek a növények egy ízesített sör összetevői voltak, igaz, ennek igazolásához további vizsgálatok szükségesek.

Lehetséges, hogy a Dél-Oroszországban és Délkelet-Európában működő Majkop-kultúra kapcsolatban állt a Perzsa-öböl közelében élő sumérekkel. A sumérektől fennmaradtak olyan több mint 4 ezer éves vésetek, amelyeken az emberek hosszú szívószálakkal isznak egy-egy közös edényből. Sört először 13 ezer éve készítettek a Közel-Keleten, 7 ezer éves iraki és iráni agyagtáblák ábrái alapján pedig megállapítható, hogy az italt fogyasztották szívószálakkal.