A világ legnagyobb gyémántja több mint háromezer karátos volt
A gyémántot 1905. január 26-án találták meg Dél-Afrikában.
A brit koronaékszereket és II. Erzsébet brit királynő személyes ékszereit díszítik azok a csodálatos Cullinan gyémántok, amelyeket a valaha talált legnagyobb drágakő minőségű nyersgyémántból vágtak ki. Ma is ezek a mindenkori brit uralkodónak a koronázási ceremónia és más állami ünnep során használt jelvényei.
A drágakövet 1905. január 26-án fedezték fel a dél-afrikai Pretoria közelében, mintegy 5,5 méterrel a felszín alatt és a munkálatokat végző bányavállalat elnökéről, Thomas Cullinanról kapta a nevét. Vágatlan állapotban 3106 karátos, mérete pedig 10,1 centiméterszer 6,35 centiméterszer 5,9 centiméter volt. Rendkívüli mérete különleges kék-fehér színnel és kivételes tisztasággal párosult, ami a világ leghíresebb gyémántjává tette – írja Royal Collection Trust online portálja.
A Cullinan-t ezután a johannesburgi Standard Bankban állították ki, ahol a becslések szerint 8000-9000 látogató volt rá kíváncsi. A nyersgyémántot 1905 áprilisában helyezték letétbe a Premier Mining Co. londoni értékesítési ügynökénél, az S. Neumann & Co-nál. Ezután a Buckingham-palotába szállították, hogy VII. Eduárd angol király is szemügyre tudja venni. És bár a potenciális vásárlók körében jelentős érdeklődést váltott ki, a Cullinant két évig nem tudták eladni.
1907-ben Louis Botha (a Dél-Afrikai Unió első miniszterelnöke), javasolta, hogy ajándékozzák a gyémántot VII. Eduárdnak. Ezt egy szimbolikus gesztusnak szánták, amely a mai Dél-afrikai Köztársaság területén lezajlott konfliktusokat jelentő búr háború után a Nagy-Britannia és Dél-Afrika közötti szakadást kívánta orvosolni. A kezdeti habozás után a király – a brit kormány ajánlására – elfogadta az ajándékot. A gyémántot 1907. november 9-én, az uralkodó 66. születésnapján mutatták be hivatalosan Sandringham House-ban, egy angol vidéki kastélyban.
A rendkívüli gyémánt vágása azonban komoly kihívást jelentett. A drágakövet a korabeli vezető gyémántvágókhoz, az amszterdami Asschershez küldték, ahol a szakértők hetekig tanulmányozták a hasításának a legjobb módszereit. Csak a hasítókés hornyának előkészítése négy napig tartott, ám a legelső ütés magát a kést törte el és nem a gyémántot. A szakemberek azonban nem adták fel, és végül 1908. február 10-én Joseph Asscher kettéhasította a drágakövet. A következő nyolc hónapban három férfi napi tizennégy órát dolgozott azon, hogy kilenc nagy darabot vágjon ki az eredeti gyémántból, majd azokat csiszolja. A drágaköveket római számokkal látták el (I-IX-ig), és ma is csak így emlegetik őket. Emellett összesen 97 kis briliáns és néhány csiszolatlan töredék is készült belőle.
A Cullinan legnagyobb darabja (Cullinan I.) 530 karátos és Nagy-Britannia koronaékszereinek része, ami a jogart és a keresztet ékesíti. A 317 karátos Cullinan II. a koronába került. A III-IX. kövek pedig II. Erzsébet brit királynő személyes ékszereinek részét képezik.
Azonosíthatták a Biblia egyik helyszínét
A kutatók úgy vélik, hogy megtalálták az ókori Izrael számára kiemelt jelentőségű Mahanaimot.
Mivel foglalkozik valójában a kefekötő?
Kisebb időutazásba csöppenhet, aki betér a budapesti kefeüzletbe: itt még kézzel készül az ezernyi kefe- és ecsetfajta.
1700 éves aranykincset találtak
A 141 darab érme között olyanok is akadnak, amelyeken egy trónbitorló római császár portréja látható.
Hatalmas, ősi erőd rejtőzik a Kaukázusban
Egy új vizsgálat alapján a véltnél is nagyobb a mintegy 3000 éves lelőhely.
Nem Kleopátra húgáé a Törökországban talált koponya
A kutatók korábban azt feltételezték, hogy az Epheszoszban feltárt lelet IV. Arszinoéhez köthető.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
