A nap, amikor Edison az éjszakát nappallá változtatta

Talán a történelem bármely más feltalálójánál nagyobb mértékben mondhatunk köszönetet neki azokért a technológiákért, amelyek tényleg modernné teszik mai életünket. Thomas Alva Edison az Egyesült Államokban 1093, az egész világon pedig 2332 szabadalmat jegyeztetett be. Akadt egy olyan, négyéves időszak az életében, amikor nem kevesebb, mint 300 találmányt jelentett be, tehát ötnaponta egyet-egyet. Találmányai nagy hatással voltak a modern ipari társadalom életmódjára: a fonográf, a mikrofon, és a tökéletesített elektromos izzólámpa ma már az életünk részét képezik.

De ki is volt ez a férfi, akit minden idők egyik legnagyobb, legtermékenyebb és legismertebb feltalálójaként ismerünk? Thomas Alva Edison 1847. február 11-én született az Ohio állambeli Milan városában. A szegény család hetedik, legkisebb gyermekeként egyetlen családi örökséget kapott: az életét megkeserítő hallászavart. Mindössze öt évig járt iskolába, és az írás-olvasás tudományát is az édesanyjától tanulta meg. Imádott olvasni, így a könyvekből szerezte tudása jelentős részét.

Hamar kiderült, hogy a fiú rendkívül gyakorlatias és kiváló üzleti vénával rendelkezik: tizenkét évesen újságot írt és szerkesztett, amit a saját, kézi nyomdájával nyomtatott, majd ezt eladta. Az így befolyó pénzt könyvekre és vegyszerekre költötte. Berendezett egy ideiglenes laboratóriumot (egy poggyászkocsiban), de kísérletezés közben lángra lobbant. Tizenöt évesen már az elsajátított Morse-jeleket kopogtatta, majd hamarosan Bostonba ment, ahol előállt az első saját találmányával: az elektromos szavazatszámláló azonban nem aratott osztatlan sikert. Edison azért nem adta fel és következő találmánya, a tökéletesített árjegyző készülék igencsak elnyerte a New York-i tőzsde tetszését, így megvásárolták a terveket. Innentől gyorsultak fel az események. Edison napi húsz órán át tökéletesítette találmányait, amelyekhez a vevők egy idő után már csak licit útján juthattak. Laboratóriuma és munkatársai száma is egyre nőtt: előállt a szénpormikrofonnal, aztán a hengeres fonográffal.

Edison 1878-ban kezdett el foglalkozni a szénszálas villamos izzólámpával. Kezdetben az akkoriban igen drágának számító platinaszállal kísérletezett, de hamarosan rájött, hogy a szén alkalmasabb lehet. Amikor 1879. december 24-én, karácsony estéjén kigyúltak a lámpák a laboratórium körüli parkban, a sajtó „Arkhimédész óta a legnagyobb feltalálóként” ünnepelte Edisont. A világítótestet egy szénszál képezte, amely légmentes üvegbúrában izzott. Riporterek és turisták érkeztek New Yorkba, hogy a tudóst ünnepeljék, aki felfedezésével egy csapásra világhírű lett.

Edison vállalatot alapított, hogy a legjobban tudja kiaknázni találmányát, majd hamarosan megépítette a világ első villamos erőművét. Nevéhez köthetjük az első élvezhető minőségű mozgóképvetítő berendezést és a perforált szélű filmet is; szintén ő készítette az első cselekményes filmet A nagy vonatrablás címmel. Laboratóriumában törekvő és tehetséges tudósgárda dolgozott az irányítása alatt.

Találmányainak sora folyamatosan gyarapodott: Henry Ford kérésére tervezett akkumulátort a T-modell elektromos önindítójához, az első világháború idején a haditengerészethez benyújtott találmányokat bírálta el, megfogalmazta az az Edison-jelenséget (a termikus emisszió azonban csak évtizedekkel később, az elektroncsövek megalkotásában vált fontossá), megalkotta a villamosszéket és még sokáig sorolhatnánk.

Híres mondása szerint „a lángelme egy százalék ihlet és kilencvenkilenc százalék veríték”. Már életében legendaként emlegették, aki 1931. október 18-án, nyolcvannégy éves korában hunyt el a cukorbetegségéből eredő komplikációk miatt. Halálhírének bejelentése után rövid időre világszerte kialudtak a villanylámpák.