Hol nőttek a maják szent kakaófái?
A maják számára a kakaó nemcsak szent növény volt, de „pénztermő" fa is, ám a Yucatán-félsziget klímája nem kedvez a termesztésének.
A Brigham Young Egyetem vezetésével egy nemzetközi kutatócsoport a talajban található biológiai nyomok alapján kereste meg, hol lehettek a maják egykori szent kakaófa-ligetei. A maják még a modern kori csokoládérajongóknál is nagyobb tisztelettel övezték a kakaófákat, a kakaóbabot az istenek ajándékának tartották, és még fizetőeszközként is használták, értékének köszönhetően. Épp ezért a kakaótermesztést a maja elit irányította, a kakaófák csakis a szent ligetekben nőhettek.
A Yucatán-félsziget klímája nem kimondottan kedvez a kakaónak, amely a nedvesebb környezetet kedveli, így, különleges helyszínekre volt ehhez szükség itt. A kutatócsoport ráébredt, hogy a félsziget híres mészkőüregei, a cenoték ideális körülményeket biztosíthattak a kakaófáknak: árnyas, párás, szélcsendes helyszínek voltak ezek.
A Journal of Archaeological Science Reports folyóiratban közzé tett kutatásban 11 ilyen üreg környezetében lévő talaj mintáit elemezték, és 9 esetben ki tudták mutatni a kakaóban lévő alkaloidok, a koffein, a teofillin és a teobromin nyomait, e molekulák pedig együttesen a kakaó bizonyítékának számítanak.
Az alkaloidok megtalálásához többszörösen átszitálták és forró vízben szűrték a talajmintákat, majd tömegspektrométerrel vizsgálták az összetételét. Az itteni minták mellett más, kakaót biztosan nem látott területek talajmintáit is kimérték, összehasonlításképpen.
E kémiai nyomok mellett régészeti nyomokra is rábukkantak, például az egykori szertartásokhoz használt lépcsők, kőfaragványok, oltármaradványok, áldozati ajándékok – köztük kicsiny, kerámiából készült kakaóbabok – is előkerültek számos cenote mélyéről. A maja „főút”, az a kb. 100 kilométer hosszú kereskedőút, amely a régiót átszelte, közel száz cenote mellett haladt el, így valószínű, hogy az utat létrehozó elit irányíthatta a kakaótermesztést is.
A Dzadz Ion nevű cenote mélyéről nemcsak maja tárgyak és figurák kerültek elő, hanem a kakaófák maradványai is. A késői posztklasszikus korból származó lelőhelyen időszámításunk szerint 1000-1400 között termett a szent kakaóligetek egyike.