Lenyűgöző leletekre bukkantak egy franciaországi barlangban
A maradványok Nyugat-Európa legkorábbi modern embereiről és a neandervölgyiekről árulkodnak.
Egy új vizsgálat alapján a Homo sapiens a véltnél közel 10 ezer évvel korábban bejutott a neandervölgyiek európai területeire – számol be a The Guardian. Ludovic Slimak, a Toulouse-i Egyetem szakértője csapatával tanulmányukban arra jutott, hogy a modern emberek már 54 ezer éve elérték Nyugat-Európát.
A kutatók a Rhône völgyében fekvő Mandrin-barlang leleteit elemezték. A maradványok arról árulkodnak, hogy a két eltérő emberpopuláció felváltva volt jelen a területen, és talán egymás mellett is élhettek. A szakértők új technológiákkal határozták meg a barlangnál feltárt leletek korát. Az egyik maradvány, egy fog, egy Homo sapiens gyermeké, aki mintegy 54 ezer évvel ezelőtt élt. A friss eredmények tükrében jobban megérthetjük a modern ember terjedését, illetve a neandervölgyiekkel való interakcióit.
A régészek nagyjából 30 évet töltöttek a dél-franciaországi barlang rétegeinek gondos feltárásával. A helyszínen több százezer lelet került elő, melyeket a neandervölgyiekhez vagy a modern emberekhez lehetett kötni. Olyan kőeszközöket is felfedeztek, melyeket a Homo sapiens használt, és amelyekhez hasonlókat korábban Libanonban, 3 ezer kilométerrel távolabb találtak.
Noha a két populáció közötti kulturális interakció nyomait nem mutatták ki, úgy tűnik, hogy a barlang gyakran és gyorsan cserélt gazdát. Az adatok alapján egy alkalommal váltás megközelítőleg egy év alatt történt meg. A kutatók szerint a mandrini modern emberek nem sokáig voltak jelen, később a neandervölgyiek évezredekre teljesen átvették a helyüket. Slimak és kollégái azt tervezik, hogy vizsgálataikról több tanulmányt is készítenek majd.
900 éves kódextöredékeket találtak a BME-n
A darabokat egy 19. századi építészeti szakmunka rejtette.
110 éve elsüllyedt hajót tártak fel magyar részvétellel
2025. december 6-8. között a montenegrói Bar kikötőjében zajlott le a 110 esztendővel ezelőtt, az osztrák-magyar haditengerészet egységei által elsüllyesztett montenegrói királyi jacht, a Rumija roncsainak kutatása a hajó történetét bemutató török-magyar-montenegrói koprodukcióban készülő dokumentumfilm forgatása keretében. A projektben Magyarországot dr. Balogh Tamás, hajózástörténeti szakíró, hajóroncskutató, a TIT Hajózástörténeti, Modellező és Hagyományőrző Egyesület elnöke, a Magyar Búvár Szakszövetség tudományos alelnöke képviselte, aki az alábbiakban osztja meg tapasztalatait az Olvasókkal.
Ezért járt vissza Beethoven a gyönyörű magyar kastélyba
A martonvásári Brunszvik-kastély és annak parkja építészeti, történeti, botanikai és zenei érdekességekkel várja az érdeklődőt.
„40 éves karrierem legizgalmasabb felfedezése” – a tűzgyújtás legkorábbi bizonyítékaira bukkantak
Úgy tűnik, a neandervölgyi emberek már 400 ezer évvel ezelőtt képesek voltak tüzet csiholni.
Rejtélyes, szögletes koponyát találtak egy ősi lelőhelyen
A szakemberek eddig nem fedeztek fel hasonló módon torzított koponyát a mexikói lelőhelyen.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
