Drónnal a Notre-Dame körül – óvatosan
Vajon miért is tartott hat hónapig, mire Tomas van Houtryve elkészíthette a februári magazin címlapfotóját?
Nézzünk be a kulisszák mögé Tomas van Houtryve segítségével, aki elmeséli, miként dokumentálta a Notre-Dame-székesegyház helyreállítási munkálatait a National Geographic 2022. februári címlapsztorijában.
Tomas van Houtryve belga–amerikai fotográfus, művész és filmes, aki a munkáiban ötvözi az oknyomozó újságírást a filozófiát és a metaforát. Munkáit megtaláljuk a New York-i Nemzetközi Fotográfiai Központ múzeumában, az észak-karolinai Délkeleti Kortárs Művészeti Központban, a brüsszeli BOZAR Szépművészeti Központban, illetve a Baudoin Lebon galériában Párizsban. A Notre-Dame fotózásának részleteiről a National Geographic számolt be.
Mi a címlap története?
2019-ben a hatalmas tűz lángjai Párizs egyik legjelentősebb műemlékét falták fel, majd oly módon állították a Notre-Dame-székesegyházat a francia közbeszéd középpontjába, ahogy Victor Hugo 19. századi regénye óta nem volt rá példa.
A 850 éves műemlék a francia örökség középkorba visszanyúló szimbóluma. Tomas van Houtryve szerint a tűzvész és a felújítás újra a figyelem középpontjába helyezte a katedrálist.
„Semmit se szabad természetesnek venni. Mindig azon kell dolgozni, hogy megőrizd, megvédd és ápold a körülötted lévő értékeket.”
A fotós elmondta, hogy a templom intézményes turistaattrakcióvá vált az ide látogatók és a párizsiak számára egyaránt, ám igen kevés figyelmet fordítottak rá a hétköznapokban. Amikor azonban a tűzvész miatt veszélybe sodródott ez a történelmi hely, van Houtryve azt mondta, számára új megvilágításba került a katedrális.
A fotós elmondta, hogy általában azokat a témákat kedveli, amelyekre senki se figyel, „ha valami körül túl nagy a hírverés, én általában elszaladok onnan” – magyarázta. Ezúttal azonban felkeltette a kíváncsiságát a híres katedrális, amely egykor Párizs középpontjának számított.
Bár világszerte milliók látták a tűzről készült videókat, és turisták milliói látogatnak el az építményhez minden évben, van Houtryve elmondta, meglehetősen korlátozott volt a hozzáférés a felújítás alatt álló katedrálishoz.
„Nem sok ember juthatott be, és az egészet valamiféle titokzatosság vette körül. Amikor pedig van valami rejtett dolog, akkor igazán kíváncsi és motivált leszek, hogy valamiképp mégis sikerüljön rápillantani” – mondta.
Mit is látunk a magazin borítóján?
Mielőtt Victor Hugo ikonikus regényét 1831-ben kiadták, a Notre-Dame gótikus épülete nem volt divatos hely, és elhanyagolt állapotban is volt. Azonban a könyv hatására egyre népszerűbbé vált, s erre jött 19. századi felújítása, amit az épület egyediségének elismerése kísért.
A National Geographic februári számának címlapján a hangsúly a katedrális tetőszerkezetében lévő, olyannyira kedvelt és egyedi támpilléreken, illetve a mögöttük lévő harangtornyokon van, és amely a fotográfus szerint az egyik legszebb látvány. Ez teszi igazán különlegessé a Notre-Dame-székesegyházat, ez különbözteti meg más korok és más helyszínek francia építményeitől.
A katedrális hátulsó része a tűzvész óta jórészt elérhetetlen volt. Van Houtryve elmondta, hogy megpróbálta a közeli magasabb épületekből lefotózni, ám nem talált olyan pontot, ahonnan elég magasból örökíthette volna meg a károkat és a felújítást. Ezután elvetette azt az ötletet, hogy helikopterrel repülje körbe a felújítási területet, majd azt is, hogy daruval vagy hidraulikus karral emelje meg a kameráját, van Houtryve ráébredt, hogy egyetlen lehetősége maradt, ha egy képen akarja megörökíteni a katedrálist: a drónfotózás. Először 2012-ben ismerkedett meg a technikával, amikor saját drónjára építette rá a kameráját, és úgy döntött, a repülési tapasztalataira alapozva kelti életre a történetet.
Nem volt azonban egyszerű a drón használata. Először is, mintegy hat hónapba telt, mire minden engedélyt megszerzett a rendőrségtől a repülési hatóságoktól, megkötötte a biztosításokat, mindamellett, hogy a felújítás dokumentálását is jóvá kellett hagyatnia a felelős állami szervvel. Az engedélyek arra is kötelezték, hogy a repülés napjáról a környező lakóházakhoz kihelyezett plakátokon figyelmeztesse a lakosságot.
Egy kora reggeli fotózásnál a rendőrségi okmányellenőrzés miatt kihagyott egy szivárványt is.
Mindezek ellenére sikerült a tökéletes képet elkészítenie. Nemcsak azért szerette volna, ha ez lesz a címlapon, mert a kép függőleges kivágatban is működött, hanem, mert már akkor látta, hogy különleges kép lett, amikor először rápillantott. Szerencséje volt, mert pár pillanatig a napfény is bevilágította az ikonikus támpilléreket, még mielőtt a felhőzet rázárult volna arra a december közepi napra.
Van Houtryve azt az érzést szeretné az olvasóknak közvetíteni, amit a Notre-Dame oly sok éven át keltett. Hozzátette, hogy Párizs korábbi lakóit az épület pompája ragadta meg, Victor Hugotól a 19. századi felújítást végző építész Viollet-le-Duc-ig.
„Az a legnagyszerűbb a Notre-Dame-ban, hogy a francia örökség e darabja úgy vitorlázott át az időn, mint egy hajó” – mondta. „Néha nem is vesszük észre a Notre-Dame-ot, de ez az a hely, amelyre rengeteg energiát fordítottak az idők során az emberek.”
Drone video inside Notre Dame cathedral of Paris from Tomas van Houtryve on Vimeo.
Mi vár van Houtryve-re?
A fotós néhány évig követi a munkálatok legfontosabb lépéseit a helyszínen, egészen a 2024-es párizsi nyári olimpia előtti befejezésig. Eközben egy másik drónfotós projektjén is dolgozik: alpesi tájakat örökít meg, amelyeket az ember valamilyen módon, például gátakkal vagy bányákkal átalakított.