Kiderült, mire szolgáltak ezek a római edények

A Cambridge-i Egyetem számolt be arról a felfedezésről, amellyel a régóta kérdéses funkciójú edények mibenlétére derült fény. A csonkakúp alakú kerámiaedények a Római Birodalom egészében ismertek voltak, de mindenféle bizonyíték hiányában csak tárolóedényként emlegették őket a régészek. Sokat azonban nyilvános latrináknál fedeztek fel, ez pedig arra utalt, hogy esetleg ókori bilik lehettek, erre azonban egészen eddig nem volt semmiféle bizonyíték.

A Cambridge-i Egyetem kutatói egy szicíliai villából, az időszámításunk szerinti 5. századból való edény aljában képződött lerakódást elemeztek, és mikroszkóp segítségével bélparaziták petéire bukkantak benne. Az egyetem parazitológusai ostorféreg peteként azonosították a maradványokat, és ezzel bizonyosságot nyert, hogy az edényt egykor biliként használták.

A kerámiaedények falán a hosszú használat során rakódtak ki azok az ásványi anyagok, amelyek magukba zárva megőrizték az 1500 évvel ezelőtti bélparaziták petéit. Az azonosításhoz használt módszerrel persze csak akkor lehet megállapítani egy edény funkcióját, ha az egykori használója hordozta e parazitákat. Ha a rómaiak jó része fertőzött volt, akkor nagy esély van rá, hogy más edényeknél is igazolható lesz azok konkrét funkciója.

Bár az edény mérete (31,8 cm magas, a pereménél 34 cm átmérőjű) lehetővé tette volna, hogy közvetlenül ráüljenek, de a kutatók úgy vélik, valamiféle fonott vagy fából készült szék alá helyezve használhatták.

Piers Mitchell, a kutatás parazitológusa elmondta: „Ez az edény a villa fürdőkomplexumából származik. Úgy tűnik, a fürdő látogatói használhatták, mivel a fürdőnek nem volt beépített latrinája. Az világos, hogy a kényelem fontos volt számukra.” Hozzátette, hogy a múzeumokban őrzött hasonló római edényeket érdemes volna megvizsgálni, amennyiben azokban is vannak ismert lerakódások.