Hogyan került egy 17. századi holttest egy több ezer éves lelőhelyre?

350 éve egy afrikai származású férfit temettek el egy őskori, többnyire héjakból álló hulladékhalomba – számol be az Uppsalai Egyetem oldala. A lelőhely a portugáliai Amoreiránál található. Egy új tanulmányban a szakértők átfogóan vizsgálják a különös temetkezést.

A férfi talán az egykori nyugat-afrikai Szenegambia területéről érkezett, és az első olyan generáció tagja volt, amely a transzatlanti rabszolga-kereskedelemmel jutott el Portugáliába. Az elhunyt 1630 és 1760 között halt meg. A genetikai és az izotópos elemzés is megerősíti az afrikai eredetet, az oxigénizotópok alapján a mai Mauritánia, Szenegál és Gambia területén élhette élete nagy részét.

A Portugáliába erőszakosan behurcolt afrikaiak különböző módszerekkel igyekeztek megőrizni kultúrájukat. Lehetséges, hogy a férfit éppen ezért temették el egy 8 ezer éves lelőhelyen, igaz, a gyakorlatot korabeli forrásokban nem írták le. Amoreirát valószínűleg jól ismerték a környék lakói, azzal is tisztában lehettek, hogy ősi helyszínről van szó.

A korabeli Portugáliában az elhunytakat rendszerint szent földekbe, templomoknál temették el, a férfit viszont nem. Rita Peyroteo-Stjerna, az Uppsalai Egyetem munkatársa és kollégái arra jutottak, hogy hasonló kagylóhalmokat mind a mai napig használják Nyugat-Afrikában, ami pedig még érdekesebb, Szenegambia területén a lerakók mellett gyakran temetők is találhatóak. Lehetséges, hogy a furcsa temetéssel Amoreira afrikai közössége elismerte az ősi lelőhely jelentőségét.

A kutatók a korabeli dokumentumokat elemezve azonosíthatták a elhunytat. A helyi templom 1676. november 1-én kelt irata említést tesz egy fiatal, João nevű személy meggyilkolásáról Arneiro da Amoreiránál, éppen ott, ahol a csontokat felfedezték. A dokumentum alapján ugyanakkor a testet a templomnál temették el, a férfi pedig mulatt lehetett. Ennek ellentmond, hogy a halomnál megtalált férfi mindkét szülője afrikai volt. Elképzelhető, hogy véletlen egybeesésről van szó, de az sem zárható ki, hogy a dokumentum pontatlan, és valóban João maradványaira bukkantak.