A mohácsi busójárás utolsó napja
2022-ben február 24-én gyermek néptánccsoportok és busócsoportok bemutatóival, farsangi felvonulással kezdődött a mohácsi busójárás, amelyen keretében március 1-jéig 64 busócsoport minden eddiginél több, 2000 maskarása űzte a telet a Duna-parti városban. A híres népszokás leglátványosabb programjait a tradíciónak megfelelően az idén is farsangvasárnapon tartották meg. Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO első magyarországi elemként vette fel az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára a busójárást 2009-ben. Az eseményen a busók csónakkal átkelnek a Dunán, vonulnak a belvárosban, vízre teszik a farsangi koporsót, új busókat avatnak és hatalmas máglyát gyújtanak a város főterén. A sokácok messze földön híres farsangi fesztiválját egy 1783-as feljegyzés említi először. A mohácsi sokácok körében élő legenda szerint furfangos őseik a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek. Álruhákat öltve tértek vissza a folyón átkelve és rajtaütöttek a babonás törökökön, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból.
Ritka aranykincset talált egy fémdetektoros
Az 5-6. századi lelettel az angolszászok a rómaiakat próbálták utánozni.
Óbudai építkezésen bukkantak világháborús leletekre
Több mint 130 kilogrammnyi robbanótestet és lőszert szállítottak el.
Korábban ismeretlen emberfajra bukkanhattak
A kutatók Kínában feltárt leleteket elemezve arra jutottak, hogy bizonyos kövületek egyetlen ismert embercsoporthoz sem köthetőek.
Az emberi evolúció fontos mérföldkövét azonosították
A szakértők egy spanyolországi lelőhely kőeszközeit elemezték.
Ellopott aranykincseket sikerült visszaszerezni
A 18. századi érmék egy spanyol flottához kötődnek.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
