Építészeti remekmű, ami időutazásra hív Velence ikonikus főterén
A megújult külsővel új funkciót is nyer 2022. tavaszától az ötszáz éves Régi Prokurátus épülete: egy interaktív kiállítás mellett a társadalmi felelősségvállalás színtere is lesz.
Több mint 500 éves története során először nyitja meg kapuit 2022 tavaszán a nagyközönség előtt a velencei Szent Márk téren álló Régi Prokurátus (Procuratie Vecchie) épülete a közel ötéves, intenzív restaurációs munkálatokat követően, amit a híres építész, Sir David Chipperfield vezetett. Az építészeti remekmű a világ egyik ikonikus terén éled újjá, ahol a 16. században Velence prokurátorai, tehát a várost gondozó hivatalnokok kaptak helyet, akiknek feladatai közé többek között a szociális kérdések és a szegények gondozása tartozott.
A Régi Prokurátus története egészen a 12. századig nyúlik vissza. A Szent Márk teret az 1100-as évek második felében bővítették ki, amikor Sebastiano Ziani dózse (a Velencei Köztársaság harminckilencedik dózséja, akinek sikerült rendeznie a zavaros külügyek jó részét, és akit máig a város mai képének atyjaként tisztelnek) és közvetlen leszármazottai számos épületet és telket bérelt ingatlanként adományoztak a településnek, elsősorban a téren és annak közelében. Az volt a céljuk, hogy állandó bevételt hozzanak létre a Szent Márk-templom további munkálatainak finanszírozására, valamint jótékony segítséget nyújtsanak a szegényeknek. Amikor azonban 1512 júniusában egy tűzvész elpusztította az óratorony közelében lévő lakásokat, a homlokzat egy része összeomlott. A velencei vezetők ezért úgy döntöttek, hogy a háborús helyzet miatt bevezetett pénzügyi megszorítások ellenére az egész szerkezetet újjáépítik, hogy ezzel is Velence dicsőségét és eltökéltségét mutassák meg.
A Procuratie Vecchie építészét hivatalos forrásból nem ismerjük, de több név is felbukkant a történetírás során. Bizonyos szempontból az épülethez köthető Mauro Codussi, Pietro Lombardo és Antonio Abbondi, Zuan Celestro, Pietro Bon és Jacopo Sansovino munkássága is. A Prokurátus épülete ezután a Velencei dózsék és kormányzóik „főhadiszállása” lett, egészen 1797-ig.
Velence jelképe a szárnyas oroszlán, épp úgy, ahogy a városhoz számos szálon kötődő Generali Cégcsoporté, amely 1832-ben, egy évvel alapítása után vásárolta meg az épületet, ahol megnyitotta első irodáit a Procuratie Vecchie-ben. Sok éven át innen végezte tevékenységét egész Olaszországban, néhány éve pedig nagyot mert álmodni: újjáépíttette a Régi Prokutárust, hogy a jövőben közösségi térként, és az idén 190 éves biztosító The Human Safety Net (THSN) nevű globális társadalmi felelősségvállalási mozgalmának központjaként nyerjen új célt, amely a veszélyeztetett körülmények között élő embereket segíti. Hazánkban többek között THSN az Újszülöttekért programmal tesznek lépéseket a koraszülött-ellátás fejlesztéséért eszközbeszerzéssel, képzésekkel, valamint a kutatás-fejlesztés támogatásával. Az épület ráadásul így teljes körben visszatérhet eredeti, társadalmi rendeltetéséhez.
„A megújított épület a The Human Safety Net olyan nyitott központjává válik, amely elősegíti a kultúrák, reflexiók, tapasztalatok és párbeszédek cseréjét. Emellett platformként is szolgál majd az ehhez kapcsolható nemzetközi eszmecserékhez, teret biztosít a közösségi- és csoportmunkához, amellyel hidakat épít a munkatársak, partnerek és a világ között. Korábban még soha nem volt hasonló kezdeményezés a városban, ráadásul az épület ezen része eddig elzárva őrizte titkait a múltról. Egy most épülő, interaktív kiállítás révén egyfajta személyiségtesztet is kínálunk majd a látogatóknak, aminek a végén megtudhatják, hogy kik ők valójában. Többek között azokra szeretnénk rámutatni, hogy mik a legnagyobb erősségeik, csapatjátékosok-e, mennyire kíváncsi a természetük, milyen fokú kreativitással és szociális készségekkel rendelkeznek. Ez a város egyik legszimbolikusabb épületrésze, ezért fokozott figyelmet érdemel. Olyan egyensúlyra törekedtünk, amiben megvan a funkcionalitás, de a városkép megtartása is” – mondta a hamarosan átadásra kerülő Régi Prokurátus februári sajtóbejárásán Emma Ursich, a The Human Safety Net igazgatója, hozzátéve, hogy a nagyszabású rekonstrukció a helyieknek épp úgy szól, mint a turistáknak.
Az ötéves, ambiciózus projekt a The Home Venice nevet viseli. A fenntarthatósági kezdeményezés további célja, hogy a világörökségi státuszú város építészeti és kulturális örökségében a következő generációk is gyönyörködhessenek, Velence pedig a fenntarthatóság globális szimbólumává válhasson.
„A tervezési és restaurációs, igen összetett munkálatok során a kivitelező mindvégig a Régi Prokurátus eredeti értékeit tartotta szem előtt. Nagyon különleges volt a feladat, mert a cél nem az épület átalakítása, sokkal inkább korábbi szépségének visszaállítása és kiemelése, illetve a modern kor elvárásainak megfelelő korszerűsítése volt. Így az első és a második emeleti terek felújítása mellett szempont volt a könnyebb megközelíthetőség, új lépcsőházak és közlekedők beépítése, a harmadik emelet pedig kiállítótérrel, előadóteremmel és irodákkal bővült. Minden, tehát a felhasznált anyagok és az alkalmazott technikák is a régi és az új keverékét kívánták meg, ettől lett olyan különleges például a padló. Minden régi részletet megpróbáltunk újrahasznosítani, odafigyeltünk az apró részletekre, amiben a helyi kézműves munka is kiemelt szerepet kapott. Az épület több évszázados örökségét öltöztettük régi-új köntösbe” – vázolta Emma Ursich, miközben hat ország újságíróinak mutatta be kollégáival ezeket a különleges megoldásokat.
Az épületben sétálva a meglepetések sem hiányoztak: az első emeleti, egykori zeneszoba révén például egy időutazás kellős közepébe csöppentünk, miután azt pontosan ugyanúgy építették újjá, mint amilyen a fellelhető dokumentumok alapján lehetett a 17. században. Az ajtókat, festményeket is felújították, egyedül az üveg és a fűtési rendszer számít újnak. Ahhoz, hogy a technológia, a kényelem és a szépség együtt legyen, még egy fontos dologra oda kellett figyelni: miután Velencének bizonyos időszakokban meggyűlik a baja a magas vízállással (ráadásul pont a Szent Márk tér a legalacsonyabb része a városnak), ezért a Régi Prokurátus épületét egy speciális eljárással úgymond „vízállóvá” tették.