Megtartották az első lottósorsolást Magyarországon

Aki valaha is lottózott, az bizonyára emlékszik arra az érzésre, milyen izgatottsággal jár a szerencsegömb figyelése, hogy aztán abból kiderüljenek a heti nyertes számok. Valószínű, hogy az újdonság varázsának köszönhetően még ennél is türelmetlenebbül várták 1957. március 7-én az első magyarországi lottó sorsolását, amikor 1 505 546 darab szelvény érkezett játékba. És bár telitalálat nem volt, heten értek el négy találatot.

A hazai lottó játék kezdetei azonban már jóval korábban, a 18. században meghonosodtak: az úgynevezett genovai lottót 1762. március 26-án engedélyezte Magyarországon a császári pátens vagy más néven császári nyílt parancs (németül kaiserliches Patent), amely a Habsburg birodalom abszolutista uralkodói által kibocsátott törvény volt. Mindez állami monopóliummá is nyilvánította a lottójátékot az osztrák és cseh tartományokban.

Lássuk a hazai lottó sorsolás történetének főbb mozzanatait, amit a MúltKor történelmi portál gyűjtött össze:
• a magyar területekre érvényes pátenst 1762. március 26-án adták ki;
• Ottavio Cataldi olasz vállalkozó kapta meg a koncessziót;
• a lottó kincstári monopólium lett;
• a kincstár bérbe adta a játék rendezésének jogát;
• az első budai lottósorsolást 1770. szeptember 2-án Budán tartották a Felső piac téren (a mai Batthyány téren);
• az akkoriban lutrinak nevezett játékon szintén 90 szám közül sorsoltak;
• öt nyerőszámot húztak ki;
• 1787-ben II. József, magyar király, a Német-római Birodalom császára megszüntette a koncessziós rendszert;
• a lottójáték szervezése ezután állami kézbe került;
• 1868-ban a lottó hazai kézbe került;
• létrejött a Magyar Királyi Lottóigazgatóság;
• évente hárommillió forinttal gazdagodott az államkincstár;
• közben a lottónak komoly ellentábora akadt, ezért 1895-ben megszüntették;
• 1946-ban bevezették a totót.

A lottó magyarországi bevezetéséről 1956. december 29-én született kormányhatározat. Az ehhez kapcsolódó, a pénzügyminiszter 4/1957. számú rendelete 1957. január 17-én kelt, amiben az Országos Takarékpénztárt bízta meg a magyar lottó szervezésével.

„A lottószelvényeken 90 szám közül 5 számot kell a fogadóknak megjelölniük. Ha ezek közül 2 vagy annál több megegyezik a kisorsolt számokkal, akkor nyernek” – közölte a részvételi szabályzat részleteit az 1957. február 13-i Sportfogadás újság.

Az első lottósorsjegy ára 3 forint 30 fillér volt és 1957. február 13-tól kezdték árusítani. Alig egy hét alatt már több mint százezer szelvény érkezett be. Ekkor hozta meg a döntést a szervező Országos Takarékpénztárt, hogy a nyertes számokat szerencsegömbben fogják sorsolni minden hét csütörtökén. A budapesti központba 1957. február 27-én már szervezett módon érkeztek be a kitöltött szelvények, ami után elkezdődhettek a sorsolás rendezési munkálatai.

Az első magyarországi lottósorsolás 1957. március 7-én rendben lezajlott a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezetének Móricz Zsigmond kultúrotthonában, a Jókai utca 2. szám alatt. A játék hamarosan annyira népszerűvé vált, hogy 1957. július 12-én már megtartották az első vidéki sorsolást is Szekszárdon, ahol a 19. lottóhét nyerőszámait húzták ki.