Ünneppel hívják fel magukra a világ figyelmét

A nemzetközi nőnap egy munkásmozgalomból nőtte ki magát, de hamarosan az Egyesült Nemzetek Szervezete által is elismert éves eseménnyé vált világszerte. Ennek a napnak az eredeti célkitűzése a nők választójogának, a nyolcórás munkaidőnek, a munka területén illetve a családi szférában történő megbecsülésnek kivívása volt. De a kezdetek megismeréséhez egy képzeletbeli időutazásra kell indulnunk.

A nemzetközi nőnap alapjait már 1908-ban letették, amikor 15 ezer nő vonult végig New York utcáin, hogy rövidebb munkaidőt, jobb fizetést és szavazati jogot követeljen. Egy évvel később az Amerikai Szocialista Párt úgy döntött, hogy megtartja az első nemzeti nőnapot: 1909 februárjának utolsó vasárnapján ünnepelték a nőket. Ám ahhoz, hogy mindez nemzetközivé váljon, egy újabb évnek kellett eltelnie. Clara Zetkin, egy német származású baloldali politikus, aktivista és a nők jogainak szószólója vetette fel ennek ötletét az 1910. augusztus 27-én Koppenhágában megtartott II. Nemzetközi Szocialista Nőkonferencián. Az eseményen jelenlévő tizenhét ország száz női képviselője pedig egyhangúlag beleegyezett és megszavazta – írja a BBC online portálja.

A nemzetközi nőnapot először 1911. március 19-én ünnepelték Ausztriában, Dániában, Németországban, Svájcban, Svédországban, miközben az Egyesült Államokban is különféle demonstrációkat tartottak a női egyenjogúság elérése érdekében. Ezeken ráadásul több férfi is részt vett. A nők és az asszonyok ezzel az ünneppel kívánták felhívni magukra a világ figyelmét: harcoltak a férfiak fizetésével azonos bérezésért, a nyolcórás munkaidőért, a munkavédelmi törvények nőkre való kiterjesztéséért és a női választójogért. Utóbbi különösen nagy hangsúlyt kapott: a nők Oroszországban 1917-től, Németországban 1919-től szavazhattak, a francia és az olasz nők azonban csak a II. világháború végétől, a belgák 1958-tól, a svájciak 1971-től, a portugálok 1976-tól, liechtensteini nők pedig csupán 1984-től élhettek ezzel a joggal.

A nemzetközi nőnapot ma már március 8-án tartják világszerte. Hogy miért pont ezen a napon? A különböző elméletek ennek több történelmi okát is felvetik: egyes megközelítések alapján a New York-i textilmunkásnők 1857-es sztrájkját tartották ezen a napon, amit brutálisan levertek; míg más források szerint 1908-ban ezen a napon következett be egy New York-i gyárban az a tűzvész, amely 129 munkásnő életét követelte, vagy megint más források szerint egy 1917-es háborús sztrájk emléke ihlette, amikor az orosz nők „kenyeret és békét” követeltek; négy nappal a sztrájk után a cár kénytelen volt lemondani a trónról, és az ideiglenes kormány megadta a nőknek a szavazati jogot; ez a sztrájk pont március 8-án kezdődött.

Akárhogy is történt, Magyarországon először 1914-ben ünnepelték meg a nőnapot. És bár az évtizedek múlásával világszerte változott a nők helyzete, a nők egyenjogúságáért és a megfelelő életkörülményeikért folytatott harc azonban több országban azóta is fontos és aktuális kérdés maradt.

A nemzetközi nőnapon azt ünnepeljük, milyen messzire is jutottak azóta a nők, többek között a társadalmi, politikai, gazdasági és tudományos életben világszerte. Az ünnepnap politikai gyökerei pedig ma is felhívják a figyelmet a fennálló egyenlőtlenségekre és az aktuális teendőkre.