Magellán felfedezte a Fülöp-szigeteket

A spanyol szolgálatban álló portugál tengerész 1521. március 16-án ért partot a Fülöp-szigeteknél, ahol később a bennszülöttek megölték.

Fernao de Magalhaes (1480-1521), magyarosan Magellán, portugál felfedező vezetésével, Spanyolország megbízásából indult útjára 1519-ben az az expedíció, amely az Atlanti-óceán és a Csendes-óceán között megtalálta a délnyugati átjárót. Magellán áthajózott a később róla elnevezett, 600 kilométer hosszú tengerszoroson a dél-amerikai szárazföld és a Tűzföld között. Az első Föld körüli út bebizonyította, hogy a Föld gömbölyű. Magellán azonban nem érte meg az út végét, mert útközben, az őslakosokkal vívott harcban életét vesztette a Fülöp-szigeteken.

Magellán 1519. szeptember 20-án, hajnalhasadáskor hagyta el a spanyol partokat, hogy újabb, nyugati tengeri útvonalat találjon Indonézia gazdag fűszer-szigeteire. Az expedíció öt hajóból és 270 emberből állt. Az alacsony termetű, rideg és barátságtalan Magellán először Nyugat-Afrikába, majd Brazíliába hajózott, ahol egy szorost keresett, amely a Csendes-óceánba vezetheti. A Rio de la Plataban, Brazíliától délre fekvő nagy torkolatnál kereste a kiutat, de kudarcot vallott, így dél felé haladt Patagónia partjai mentén. 1520 márciusának végén az expedíció felállította a téli szállását Port St. Julianban, ám húsvét napján éjfélkor a legénység egy része fellázadt a portugál kapitány ellen. Magellán leverte a lázadást, kivégeztette az egyik kapitányt, egy másikat pedig a parton hagyott, majd augusztusban elhagyta a területet. Október 21-én végre felfedezte a szorost, amit keresett a dél-amerikai szárazföld és a Tűzföld között. A később róla elnevezett Magellán-szoroson csak három hajó kelt át: ez végül összesen 38 napba telt. Magellán elsírta magát az örömtől: ezzel ő lett az első európai felfedező, aki az Atlanti-óceán felől elérte a Csendes-óceánt – írja a History.com online történelmi portál.
A felfedező flottája 99 nap alatt szelte át az óceánt keletről nyugat felé, és a „furcsán nyugodt vizek” miatt nevezték el azt Csendes-óceánnak a latin „pacificus” szóból, amelynek a jelentése „nyugodt”. Az expedíció végén elfogyott az étel, és a legénység tagjai már a felszerelésük bőrrészeit rágták annak érdekében, hogy életben maradjanak. 1521. március 6-án Guam szigetén kötöttek ki, majd tíz nappal később horgonyt vetettek a Fülöp-szigeteknél. Április 7-én érték el Cebu szigetét; ekkor mindössze már csak 650 kilométerre voltak a vágyott úti céltól, a Fűszer-szigetektől (ma Maluku-szigetek). Magellán útja során igyekezett minden sziget fejedelmével szövetséget kötni, keresztet és császári zászlót hagyott hátra. Sosem nyúlt erőszakhoz, az új tartományok bekebelezését barátsággal és szerződésekkel érte el.
A Cebu szigetének rádzsája, Humabon kereskedelmi kapcsolatban állt muszlim kereskedőkkel és a kikötőben vámot is szedett. Amikor azonban a muszlimoktól hallott a vérszomjas fehér hódítókról, meghajolt Magellán előtt. Miután a rádzsa és családja is áttért a keresztény hitre, a felfedező kissé megnyugodott. Végül ez lett a veszte: Humabon rávette az európaiakat, hogy segítsenek neki egy rivális törzs meghódításában a szomszédos Maktan-szigeten. A partra szállás után gyalog közelítették meg a szigetet a térdig érő vízben, ahol a parton várakozó lándzsás bennszülöttek rájuk rontottak. 1521. április 27-én vad tengerparti ütközet vette kezdetét, ahol Magellán először a combján, majd arcán, karján, és lábán is megsebesült. Végül arcra esett és a bennszülöttek kegyetlenül lemészárolták. Holtteste soha nem került elő.
A Fülöp-szigetek kétségtelenül Magellán felfedezése nyomán vált spanyol gyarmattá, majd később önálló, keresztény országgá.