Gestetner Dávid, a stencilgép megalkotója

Gestetner Dávid életútja egy csornai hentesüzletből indult el. Akkor még nem is sejtette, hogy hamarosan megalkotja a szabad gondolatok terjesztésének legfontosabb eszközét, amely végül minden cenzúra esküdt ellenségévé vált, a stencilgépet.

A stenciles sokszorosítógép későbbi feltalálója 1854. március 20-án született a Győr-Moson-Sopron megyei Csornán, Gestetner Zsigmond és Gestetner Regina gyermekeként. Az elemi iskoláinak elvégzése után azonnal dolgozni kezdett, egy ideig nagybátyja üzletében kereste a kenyerét. Tizenhét éves volt, amikor úgy döntött, hogy elhagyja Magyarországot: Bécsben, a tőzsdén állt munkába, ahol a tőzsdei nap végén kimutatásokat és szerződéseket másolt. Mindez igazán időigényes munkának bizonyult, hiszen a fiatalembernek minden egyes példányt egyesével meg kellett írni, ezután azt összehasonlítani az eredeti példánnyal a teljes szövegazonosság érdekében. Akkoriban kis példányszám esetén a nyomdai sokszorosítás nagyon költségesnek számított. Gestetner Dávid ezt látva elkezdett gondolkodni egy ennél valamivel gyorsabb, de jóval hatékonyabb sokszorosító módszeren.

„1880-ban egy kerekes tollat szabadalmaztatott, a következő évben kezdte meg kutatásait a stenciles eljárással kapcsolatban. A kerekes toll (cyclostyle pen) és az általa alkalmazott finom növényi rostokból álló, viaszréteggel bevont selyempapír együttes alkalmazása tette lehetővé az első sokszorosítógép, a neocyclostyle előállítását. Ezt automatizálta, s így jött létre a kézi forgattyúval ellátott automatic cyclostyle. Berendezését később teljesen önműködő készülékké alakította, s ennek gyártására hozta létre 1881-ben az azóta világhírűvé lett Gestetner Holdings PLC-t, amelynek jogutóda napjaink világelső sokszorosítógép-gyártója, a Ricoh” – írja Sipka László a Nemzeti Évfordulóink című tanulmányban.