Çatalhöyük festett csontvázait vizsgálták

Az ősi településhez számos titokzatos, szimbolikus tevékenység köthető.

Eline Schotsmans, a Bordeaux-i Egyetem munkatársa és kollégái új tanulmányukban Çatalhöyük temetési szokásait elemzik – számol be az EurekAlert. A korabeliek sokszor megfestették halottaikat, a holttesteket pedig gyakran ki is ásták, majd újratemették.
A mai Törökország területén fekvő település a Közel-Kelet egyik legjelentősebb lelőhelye. Az újkőkori, 9 ezer éves Çatalhöyükre gyakran hivatkoznak a világ első városaként –a megnevezés kissé pontatlan, az igazi városi jellegek nem igazán megfoghatóak, de tény, hogy Çatalhöyük egy komplex település volt. A lelőhelyen több városon belüli nyughely is található.
A térség egykori lakói összetett, szimbolikus és gyakran titokzatos tevékenységeket végeztek. A Közel-Keleten a festékanyagokat például az épületek díszítése mellett használták a temetéseken is, különösen az időszámítás előtti 9-8. évezredtől kezdődően, és az sem volt ritka, hogy bizonyos csontokat utóbb kiemeljenek a sírokból.
A szakértők most a pigmentek építészeti és temetkezési felhasználását vizsgálták Çatalhöyüknél. Az eredmények alapján a vörös okkert alkalmazták a leggyakrabban, ezt több férfi, nő és gyermek maradványain is felfedezték. Az is kiderült, hogy a cinóber a férfiak, a kék és a zöld pedig a nők színe volt.
Ha az ott lakók közül valakit eltemettek, akkor a hát falait is befestették. A közösségre egy második temetés is jellemző volt, előfordult, hogy a kiásott maradvány egy ideig a felszínen volt, majd ismét eltemették, és ekkor a falat is újrafestették.
A festékanyagokat csak bizonyos holttesteken alkalmazták, és csak a kiválasztott személyek maradványai maradtak a közösségen belül. Egyelőre nem tudni, hogy mi alapján jelölték ki az elhunytakat, de az biztos, hogy nem kor vagy nem alapján válogattak.