Először mutatták be a mozgóképet

Auguste és Louis Lumiére 1895. március 22-én tárta közönsége elé az első filmet, egy zárt körű vetítésen.

Auguste és Louis Lumière a 19. században feltaláltak egy kamerát, amellyel mozgó képet lehetett rögzíteni, előhívni és vetíteni, ám alkotásukat nem tartották többnek, mint egy különös újdonságnak. Louis nem sokkal filmjük nyilvános premierje után meg is jegyezte: „Le cinéma est une találmány sans avenir”, tehát „A mozi jövő nélküli találmány”. Ez a jóslat végül Lumière-ék egyetlen tudományos tévedésének bizonyult, mivel a testvérpár a művészet és a szórakozás példátlan formáját hozta létre, amely radikálisan befolyásolta a populáris kultúrát. Az úgynevezett kinematográfia egy döntő újítást vezetett be: a mozgó képek nagy vetítővászonra vetítésével új, közös moziélményt teremtett, megszülettek az első filmek – írja a nationalgeographic.com oldala.
De hogy is kezdődött a történet? Auguste és a nála két évvel fiatalabb testvére, Louis egy portréfestőből lett fényképész fiai voltak, ezért természetesen foglalkoztatta őket a képek megörökítésének a gondolata. Még az idősebbik fivér sem volt húszéves, amikor megalapították az újfajta fényképlemezeket gyártó üzemet; az 1890-es évek közepén a Lumière család vezette Európa legnagyobb ilyen gyárát. A vállalkozás gyorsan népszerűvé vált, és miután termékeik kelendőek voltak, az életük hátralévő részében már nem voltak anyagi gondjaik.
1894-ben Antoine, az apa, részt vett Thomas Edison és William Dickson Kinetoszkóp című párizsi kiállításán, ahol volt egy szekrény, amelybe kémlelőlyukon betekintve egy 20 másodperces filmet lehetett látni; ezt gyakran nevezik az első filmvetítőnek. A kinetoszkóp azonban egyszerre csak egy embernek tudott így mozgóképet mutatni. Antoine ezért elkezdett azon töprengeni, hogy vajon lehetséges-e egy olyan eszközt kifejleszteni, amely képes filmet vetíteni egy nagy felületre a közönség számára. Amikor hazatért Párizsból, a férfi arra biztatta fiait, hogy kezdjenek el dolgozni egy új találmányon.
Egy évvel később, 1895 februárjában, a testvéreknek sikerült szabadalmaztatni a mozgókép felvételére és vetítésére is alkalmas, hordozható kinematográfot. Ezzel pedig létrehozták a modern, szabványos filmspecifikációkat: ahol a gép vetítési sebessége 16 kocka volt másodpercenként.
A film első, szűk körű bemutatását 1895. március 22-én tartották Lyonban, a Rue de Rennes 44-ben, a Nemzeti Ipart Támogató Társaság tagjai előtt. Később Párizsban, a Nemzeti Iparfejlesztési Társaságban, kisszámú meghívott közönség előtt is levetítették.
A Lumière fivérek 1895. december 28-án megtartották a világ első nyilvános filmvetítését a párizsi Grand Caféban; a műsoron tíz rövidfilm szerepelt. Ekkor debütált a La sortie des ouvriers de l’usine Lumière (magyarul A Lumière gyárat elhagyó munkások) című film, ami egyszerűen a Lumière gyárból távozó munkásokat mutatta be: a fekete-fehér, 50 másodperces film tisztasága és valósághűsége szenzációt keltett.
„Megdöbbenve néztük ezt a látványt, minden kifejezését elképedve és meglepve. Az előadás végén teljes káosz uralkodott. Mindenki kíváncsi volt, vajon hogyan sikerült ilyen eredményt elérni” – jegyezte meg az előadás után Georges Méliès, a neves bűvész és a párizsi Robert Houdin Théâtre igazgatója.
1896-ban a Lumièr fivérek filmszínházat nyitottak Londonban, Brüsszelben és New Yorkban, ahol bemutatták azt a több mint 40 filmet, amit addig forgattak a francia mindennapi életről: egy aranyhalat nézegető gyerekről, egy csecsemő etetéséről, egy kovács munkájáról, vagy a katonák felvonulásáról. A Francia Fotógrafikai Társaság felvételei jelentették az első híradót, míg a lyoni tűzoltóság a világ első dokumentumfilmjének lett a témája. A közönséget lenyűgözte, hogy a mindennapi élet pillanatait a nagy vetítővásznon láthatja viszont.
A legenda szerint amikor a közönség 1896-ban megnézte a testvérek A vonat érkezése La Ciotat állomásra című filmjét, a közeledő vonat látványától a nézők rémülten elfutottak, néhány nő el is ájult. A mozgókép egyszerűen sokkoló volt az érzékek számára. Ezzel megkezdődött a mozi nagybetűs története.
A Lumière fivérek 1895 és 1905 között több mint 1400 filmet készítettek, amelyek közül sokat megőrzött az utókor.